Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Lencsés Gyula: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma külföldi kapcsolatairól
Lencsés Gyula A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma külföldi kapcsolatairól „Társaságunk tagjai főleg az egyetem különböző intézeteiben dolgozó fiatal munkatársak, akiket közös témájuk, a parasztság problémája köt össze, ez képezi tudományos vagy művészi munkájuk tárgyát. Közösségünk tagjai a szakterületüknek (szociológia, néprajz, filológia, pszichológia, stb.) megfelelő különböző módszerekkel foglalkoznak ezzel a közös problémával, a magyar parasztság közelmúltban kialakult helyzetével. Az anyaggyűjtés terepmunka során történik. Elméleti és gyakorlati munkánk eredményeit saját kiadványsorozatunkban publikáljuk. Ugyanitt népballada-, népmese-, népdal-, és hasonló gyűjteményeket is megjelentetünk" (Lencsés, 2019: 513-514).4 Az egész dudari falukutatást abban a szellemben szervezték meg, hogy a külföldi kutatók átfogó képet nyerhessenek ne csak a konkrét faluról, hanem a korabeli falusi magyar társadalomról, előtérbe helyezve a kollégium tagjainak személyes hozzájárulását.5 így Bartók Béla, Viski Károly és Kerék Mihály mellett Ortutay Gyula, Reitzer Béla és Tömöri Viola tartottak előadást, Buday maga is egy elemző tanulmánynak beillő köszöntő levelet írt. Erdei csak katonai szolgálata miatt nem tudott bekapcsolódni. A helyszíni kutatómunkában az angolok társaságában különösen Reitzer Béla dolgozott igen intenzíven.6 Hogy a szegediek mennyire tisztában voltak ennek az eseménynek a jelentőségével a nemzetközi kapcsolatépítés szempontjából, jelzi az is, hogy Buday György, Tömöri Viola ötleteit is felhasználva még vizuális arculatot is tervezett ennek a kutatásnak. Közismert Vincze Pál szobrászművész dudari emlékplakettje7 és Buday György fekete-fehér fametszete Dudar térképével, amely a szegediek által előre elkészített angol nyelvű előadásokat tartalmazó míves mappát díszítette. Az azonban csak nemrég derült ki Buday György és Tömöri Viola levelezésének tanulmányozása során, hogy a fametszetből Buday színes képeslapot is tervezett. Részletes instrukciói alapján ezt a képeslapot megpróbáltuk rekonstruálni.8 A Művészeti Kollégium tagjainak a dudari falukutatáshoz való szellemi hozzájárulása nagy hatással volt az angolokra. További közös munkára is nyitottak lettek volna. A kutatás angol szervezője ezt írta Tömöri Violának a visszaérkezésük után néhány héttel: „Egyszer még vissza kell mennünk Magyarországra, ha megszervez nekünk egy másik falukutatást a csoportjával. [...] Azt hiszem, hogy a második falukutatásunk még sokkal jobb lehetne, mivel egymás módszereinek ismeretében most már nagyobb éleslátással tudnánk azt megszervezni" (Lencsés, 2019:600-601 ).9 A kutatási anyagokból, melyet közösen készítettek angolok és magyarok, Angliában kötetet szerkesztettek, amely a háborús körülmények között nem tudott megjelenni. Dorothea Farquharson a második világháború után is dolgozott ennek a könyvnek a kéziratán. Még 1948-ban is tartott előadást a dudari falukutatásról az Institute of Sociology keretei között, amelyben természetesen megemlékezik a Szegedi Fiatalokról is.10További intézményes együttműködés azonban nem tudott már kialakulni, de a falukutatás alkalmából kialakult személyes kapcsolatok többek esetében is fennmaradtak. 138
