Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Lencsés Gyula: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma külföldi kapcsolatairól
A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma külföldi kapcsolatairól Lencsés Gyula A két világháború közötti időszak szellemi életének egyik legfontosabb és legnagyobb hatású csoportosulása volt városunkban a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. A Kollégium aktív működése 1932-es megalakulásától vezetőjük, Buday György Londonba való távozásáig, 1937 végéig tartott.1 A Kollégium már ebben a néhány évben is országos hírnévvel és respektussal rendelkezett. Ebben nagy szerepe van az általuk kiadott igényes könyveknek, a széles sajtóvisszhanggal kísért tanyai agrársettlement tevékenységüknek és Buday György grafikusi működésének. Elismertségük 1945 után csak tovább nőtt, köszönhetően a csoportosulás II. világháborút túlélő, Magyarországon maradt tagjai (Ortutay Gyula, Erdei Ferenc, Baróti Dezső, Hont Ferenc, Tolnai Gábor) későbbi politikai és közéleti szerepvállalásának és természetesen Radnóti Miklós költészete egyre erősödő kultuszának. Keveset tudunk azonban a Művészeti Kollégium külföldi kapcsolatairól a szervezet működésének aktív időszakában, írásomban ehhez szeretnék adalékokkal szolgálni. A Kollégium tagjai egyénileg már ekkor is élju-Buday György portréja 1933-34 körül. Készült a Vitkay nővérek műtermében, Szegeden. Forrás: Tömöri Viola hagyatéka a család tulajdonában tottak az ország határain túlra, elég csak Buday György 1936- 37-es római ösztöndíjára, vagy Tömöri Viola Humboldt-ösztöndíjára gondolnunk ugyanebből az időszakból. Kifejezetten a külföldi közönség elérését célozta meg Buday György 1934-ben megjelent könyve, a Book of Ballads (Buday, 1934). 134
