Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Lencsés Gyula: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma külföldi kapcsolatairól
Lencsés Gyula A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma külföldi kapcsolatairól Volt azonban egy olyan esemény, ahol a Művészeti Kollégium mint közösség jelent meg a külföld felé: az általuk szervezett 1937-es dudari nemzetközi falukutatás.2 Ennek a legnagyobb jelentősége abban van, hogy itt valóban szervezetként kerültek kapcsolatba egy meghatározó külföldi társadalomtudományi műhellyel, az angliai Institute of Sociology-val. Ez a londoni székhelyű szervezet - a vele szorosan összekapcsolódó Le Play House-szal együtt - a 20. század első felében a brit empirikus társadalomkutatás első komoly, meghatározó műhelye, amely működésének fénykorát az 1930-as évek közepén érte el. Tevékenységük egyik legfontosabb részét a külföldi terepmunkák jelentették, amelyek során 1921 és 1951 között körülbelül 90 kutatóutat bonyolítottak le Európa-szerte. A három évtized során megfordultak mintegy 20 európai országban, de még Algériában is. Kelet-Európába is több alkalommal eljutottak: jártak Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Lengyelországban. Felmerül a kérdés, hogyan kerültek kapcsolatba a Szegedi Fiatalokkal? A válasz a két szervezetnek a szociális munkához való kapcsolódásában rejlik. A Szegedi Fiatalok elődszervezetének, a Bethlen Gábor körnek a tanyai agrársettlement tevékenysége ugyanis a szociális munka egy speciális formájaként is felfogható, és mint ilyen, szakmai körökben jól ismert volt Magyarországon. „Kirándulás az agrár-settlementbe, a tanyára... Violkának, Buday György, Szeged, 1930.5.4." Forrás:Tömöri Viola hagyatéka a család tulajdonában A szociális munka jelentős szerepet játszott az Institute of Sociology működésében is. 1936-ban Londonban ők szervezték meg a Szociális Munka 3. Nemzetközi Kongresszusát (Third International Conference of Social Work, London, 1936). 135
