Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Táj és település - Tóth Ferenc: Parasztházak és berendezésük - A vertfal technika

Parasztházak és berendezésük

12. kép: Furkók. Pósa Lajos rajza.

Különösen gondosan kellett verni a fal alsó harmadát, felfelé már lehetett nagyjázni. Egy házat két ütemben vertek fel. Az abbahagyott falcsonkokat ferdén döngölték. Voltak, akik deszkaemelésenként lépcsőzetesen fejezték be a munkát, így rétegenként kötést képeztek ki. Egy-egy beugrás kb. 50 centiméter.

A faltöméskor a banda minden tagja saját szerszámát használta, a deszka viszont általában a bandagazdáé volt. Gyenge Miklós deszkakészlete 54 folyóméter. Az egyes szálak hossza helyiségek átlagos nagyságához igazodott. A 4,5 méterest az utcai szobánál, a 3,6-osat a konyhánál, kamránál, a 2-est, 2,2-st, 2,8-ast válaszfalaknál, az 5 és 6 méterest házhátuljánál használták. A rövid deszkákat szükség szerint megtoldották, ha viszont el kellett fűrészelni, új deszkát kértek az építtetőtől. A deszka végeit vaslemezzel megpántolták, hogy ne repedjen meg. A gerendák összekötésére szolgáló istráng - amelyből 50-60 darabra is szükség volt - a banda tulajdonát képezte. Általában a lóistrángot használták, de az igényesebbek kötélgyártótól külön is rendeltek. Hogy erősebb legyen, kikötötték: ne kócos, hanem tiszta kenderből készüljön.

Szoba-konyha-kamrás ház felverése 8-9 napot vett igénybe. Elszámoláskor az épület hosszabbik oldalát mérték fel, ez után kellett fizetni. A közfalakért,

53