Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Szellemi kultúra - ifj. Lele József: Hagyományos gyógyító eljárások - Betegségek, gyógyítások

Hagyományos gyógyító eljárások

A vízbefúltat, miután értesültek a bajról, azonnal keresték. Ősi formája élt Apátfalván is, amelyet így idéztek: ,A Marosba belefulladt egy gyerek. A nagy- pénteki.cipón lukat csináltak. Beleállítottak egy szentelt gyertyát, és eleresztették a vízen. Ment a cipó, majd szépen forgott. Ahol megállt, ottan találták meg a fiút."25

Gyilkosságból, öngyilkosságból eredő halálokról is tudtak az itteniek, de - kérésükre - itt ezekről nem ejtünk szót. Érdekelt volna, hogy vajon hány szenvedett lelki betegségben? Hiszen jelen témába illett volna az, hogy miként lehetett volna pszichikai módszerrel megelőzni a tragédiát.

A nagy járványok emléke azonban sokakban élt, de már csak sokadíziglen elődöktől, amelyek már egészen haloványan idézik a tüdőbajt, kolerát, és a pestist, illetve a torokgyíkot, lobot.

Betegségek, gyógyítások

Az agyvérzésnek a hajdani apátfalviak ajkán is gutaütés, szélütés volt a neve. Ma úgy tudjuk, hogy főként az elhízott, felfokozott idegrendszerű embert „éri szél": szél érte, megütötte a guta. A baj megelőzése céljából főként azok fogyasztottak fokhagymát, akinek családjában, rokonságában már volt szélütött személy. Ugyanott a tiszta pálinkára is hitölnek, ami - szerintük - ritkítja a vért. Hallottuk azt is, hogy az édes akácgyükér teája is megelőzi az agyvérzést.

A gutaütés látható jele a részleges, vagy teljes bénulás. Ezért érthető, hogy a megkérdezett beszélgető társaim ettől a betegségtől féltek a legjobban. Megelőzésére azonban még mindig kevesen gondolnak úgy, hogy az úgymond „népi gyógymódokat” - füveket is alkalmazzák. Antal Balázs mondta: „Valamikor ha azt mondták az öregek, hogy fűben-fában hagyta Isten az orvosságot, kinevették sokan. Éhun-é: máma is van igazsága. És hát hinni köd a mögelőzhe- tőségben és a gyógyulásban."

Az egykori apátfalviak nagy része tanyán élt. A tanyai élet tavasztól télelőig a földeken zajlott, mely szabad levegő edzetté, ellenállókká tette őket. „Miután az emberek beszorultak a szobába, és a tévé rabjaivá lettek, ugyanakkor elég szépen eszegetnek, nem is csoda, hogy egyre több az agyvérzéses beteg."

25 Diószegi Vilmos - Pongrácz Lóránt 1967.

499