Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Szellemi kultúra - ifj. Lele József: Hagyományos gyógyító eljárások - Anya-, magzat- és gyermekvédelem

Ifj. Leie József

vöröshagyma /Allium cepa L./ zabszalma - abrakzab /Avena sativa L./ zsurlófű - mezei zsurló /equisetum arvense L./

(A gyógyfüvek egyéb, a hagyományos orvoslásnál használt anyagok latin neveit dr. Gaskó Béla és Tóth László biológus-muzeológusoknak köszönöm meg.)

Halottuk, hogy egyes gyógyfüveket, piócát és a mosáshoz régen használatos sziksót kiskundorozsmai cigánycsaládok vittek Makóra, akik eljutottak Apátfalvára és a többi Makói környéki faluba, tanyákra. „Dorozsmán alig volt ház, ahol garmadával ne lettek volna orvosságnak való füvek. Ezeket János és Pál vértanuk ünnepén (június 26.) a templomban megszenteltették.12 Tették azért, mivel hagyomány szerint csak a szentélménynek van foganata gyógyítás idején.

Jelen munkához - saját gyűjtésünkön kívül - felhasználtuk Diószegi Vilmos 1967-nől származó gyűjtését, amely kivételes értéket képvisel, mivel nékik még sikerült betegségek távoltartásához, ráimádkozássa1, ráolvasással kapcsolatos imákat gyűjteni. Polner Zoltán vonatkozó gyűjtéseit külön fejezetben olvashatjuk, amely mintegy kiegészíti munkánkat, s így jelentős számuknál fogva kivételes értékkel bír.

Anya-, magzat- és gyermekvédelem

Az apátfalvaiak, közöttük a hajdani gazdag tanyavilágban élők kisgyermekkortól fogva óvták nemzetüket minden testi és lelki bajtól, veszedelemtől. Sőt, a gyermekre már magzat korában is különös gondot fordítottak. Ha tehették, az áldott állapotban lévő anyákat kímélték. Csak hát a tanyai és a falusi élet őket is megedzette, és volt nem egy várandós anya, aki a szülés előtti pillanatig kivette részét a gazdasági munkákból. „Könnyebben szült az az asszony, aki nem hagyta el magát.'- mondta egyikük. Amelyik asszony csak kényeskedett, azt viszont elmarasztalták, mondván: „Kikémélték, az meg jól kihasználta az

12 Bálint Sándor 1980,159.

494