Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Szellemi kultúra - Felföldi László - Gombos András: Adatok Apátfalva tánchagyományához - A hagyományos táncok ápolása, újjáélesztése

Felföldi László - Gombos András

ahol változatos, heterogén felépítésű motívumsorokat találunk, pl.:3. 4. 6. szerkezeti sorokban. Itt egymást követik a höcögők, csizmaverők, bokázók.

Kardos István táncában a höcögők és tapsos höcögők egymásutánja következetesen megjelenik, pl. 1. szerk. sor 2.-3. ütem, 2. szerk. sor 14.- 15. ütem, 3. szerk.sor 13.-15. ütem 5. szerk.sor 9.-10. ütemében.

A sűrű csizmaverőt szinte minden motívumtípus után "alkalmazza". A 2. szerk. sorban ritka bokázót, a 3., 4. szerk.sorokban tapsos höcögőt, az 5.,6.szerk.sorokban váltócsapót jár a motívum előtt. Ha a motívumok ritmusát megnézzük, láthatjuk hogy sűrű csizmaverőt mely nyolcados ritmusú, negyedes lépések után táncolja, ezzel is élvezetesebbé pergőbbé téve a táncot. Az uralkodó sűrű csizmaverő után höcögőt vagy váltócsapót jár a lendület visszafogása érdekében, illetve egy kicsit megpihen a táncos, hiszen ez a motívum jó fizikai állóképességet igényel. ( A balláb végig erőteljes izommunkát végez,és a váltócsapóban pedig történik labváltás. ) A tánc végén újra visszatér Kardos István a kezdő motívumhoz a höcögőhöz. A táncát egyszerű fennthangsúlyos lépővel fejezi be.

A tánc nagymértékben de nem kizárólagosan követi a zenei hangsúlyokat. Érdekes megfigyelni, hogy a táncban többször is hangsúlytalan zenei ütemre kezdi el a táncos az új motívumokat. Ezt valószínűleg az 'A-es motívum páratlan ütemű „alkalmazása” adja. A sűrű csizmaverőben /motívumtár Csv/ a táncos 2/4 alatt 2 csizmaverőt jár. A zenei hangsúlyba való visszatérést is ezzel a motívummal „kompenzálja”/ lásd. 4. sor 4. ütem, 6. sor. 13.ütem/

Előadásmódját tekintve szóló férfitáncról van szó. A táncos egyéniségének, lelkiállapotának megfelelően szabadon szerkeszti táncát, nincsenek kötött, meghatározott motívumsorok. A táncos szinte végig

486