Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Anyagi kultúra - T. Knotik Márta: A női öltözet ruhadarabjai

T. Knotik Márta 1912 óta varrt másoknak is - akkor vette a varrógépet, ami másoknak is volt a faluban, olyanoknak is, akik csak maguknak varrtak -, csak a testhönállóhoz volt papír mintája. Eredetileg valamennyi szalagozott volt, némelyiken később változtattak ugyan, de a szalagozás vastag géptű nyomait nem lehetett eltüntetni. A díszí­tést a reszlin és az ujjak végén alkalmazták nagy változatossággal. A 4-5 cm széles fekete csipke szinte elmaradhatatlan volt, csupán két darabot ismerünk, ahol helyén fehérhímzést, singellést alkalmaztak.23 A testhönálló anyagával ellentétes színű 2,5-3 cm széles szalagot a csipke fölött fektették le. A sza­lag széleit más-más színű farkasfoggal kontúrozták, a rakott szalagot középen farkasfoggal vagy zsinórral fogták le. Ez a megoldás több sorosan is előfor­dul. A testhönálló ujjára, a szalag fölé majdnem könyékig, még egy jellegzetes díszítést képeztek. Az ujjak külső részére ellentétes színű csillogó taftból, a vállak felé csúcsos felületet borítottak, melynek formáját egy vagy több sorban keskenyebb rakott szalag emelte ki. Elvétve megjelent a színes paszomány is. Kedvelt színeik a sötétrózsaszín (parasztrózsaszín), a kék, a zöld, a sárga élénk árnyalata. A szalagozás anyaga, formája és színezése a varró ügyességét és fantáziáját dicsérte, a múzeumi darabok mindegyike egyedi megoldású. A testhönálló dúsan csipkézett változatára is van két példánk. Fekete, min­tás selyemből készült az egyik, kék csíkos vászonnal végigbélelve.24 A széles, tüll alapú fekete csipkével magas nyakát, vállra boruló gallérjának peremét és aljrészének szélét díszítették. A testhönállót Fejes Krisztina (Rákóczi u. 56.) varró készítette és viselte. A másik különlegesen szép brokátból készült.25 A kék szatén alapba hatalmas méretű vajszín-kék-sárga-lila virágcsokrokat szőttek. Kék kockás vászon bélését piros, pipiszőrös kartonnal szegték. Fekete csipke díszíti magas nyakát, vállra boruló gallérját, az aljáról a csipkét való­színűleg később lefejtették. Bokros szoknya tartozik hozzá. Apátfalván az eddig megismert végigbélelt testhönállót könnyebb anyagú, kényelmesebb szabású váltotta föl, a lerakott blúz. Elejét és hátát mell fölött elvágták, a bőre szabott derékrészt oly mértékben rakták le, hogy a derék aljrésze a hagyományos bokros szoknyára szétterülhessen, és csak derékig bélelték ki vékonyabb vászonnal. Az ujjak szabása, bélelése és a gombolás változatlan maradt. Nyakára vállra boruló gallért és keskeny sávból, álló nya­kat szabtak. A hatvanhat éves Nagy D. Mátyásné maga varrta ruháit, a szabás 23 MFM 52.1100.1., 67.10.1. ltsz. 24 MFM 59.11.4. ltsz. 25 MFM 57.2.1-2. ltsz. 334

Next

/
Thumbnails
Contents