Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Anyagi kultúra - Mód László: Közlekedés, teherhordás, árucsere - Vasút és a gépjárművek szerepe a közlekedésben és a teherszállításban
Közlekedés, teherhordás, árucsere amelynek a hosszúsága megközelítette a két kilométert. A gazdasági vasútvonalat Kertész Aladár makói lakos üzemeltette.78 Az 1910-es évek elején az elöljáróság a kocsikkal, szekerekkel történő közlekedést próbálta szabályozni, ami az igavonó állatokon kívül a járművekhez kötött jószágok számának, illetve a rakomány mennyiségének a meghatározásában nyilvánult meg. A gazdák hátúira kettőnél több állatot nem köthettek, elöl hármas fogat esetén egy, kettesnél két jószág kaphatott helyet. Rakományt három métert meghaladó szélességben nem lehetett szállítani. Aki megszegte a szabályokat, az 40 koronáig terjedő bírságra számíthatott. Az 1920-as éveket megelőzően használták a vontatókocsit vagy gurguját, amelynek a kerekei fakorongokból készültek. Segítségével elsősorban a rendre vágott gabonát (árpa, zab), esetenként repcét, kölest hordták a szérű közeléből, nagyobb távolságokra azonban szekereket vagy kocsikat használtak. Vasút és a gépjárművek szerepe a közlekedésben és a teherszállításban A vasút kiépülésétől a lakosság azt remélte, hogy a faluban előállított termékek távoli piacokra is könnyebben eljutnak, ami hozzájárulhat a község fejlődéséhez. Az Arad-Csanádi Vasút az Osztrák-Magyar Monarchia második olyan társasága volt, amely kamatbiztosítás nélkül, teljes egészében az érdekelt települések anyagi és természetbeni hozzájárulásával jött létre. 1903. április 25-én nyitották meg a Hódmezővásárhely és Makó közötti, majd december 21-én a Makót és Nagyszentmiklóst összekapcsoló szakaszt, aminek köszönhetően Apátfalva kisebb vasúti csomóponttá vált. A Makó-Nagyszentmiklósi Helyiérdekű Vasút alig több mint egy évtizedes működése alatt nagy forgalmat 78 „Ideiglenes lóüzemi munkavágány Apátfalva állomás rakodója mentén elfekvő rakodóvágány melletti rakterületen indul ki, a 2. km. szelvénynél hagyja el az állomás területét és községi utca területére lép, és állandóan annak balodalán halad, majd a 3 km-nél átszeli nivóban annak tengelyére merőlegesen a kiszombor-aradi állami közút testét és folytatólag a Szilvásköz nevezetű községi utcán végighaladva a 10-11. km. szelvények között ugyancsak annak szintjében keresztezi a Maros töltést, majd a községi utcán haladva a 16. és 17. km. szelvények között a Maros partján halad el, ahol a 18.5. km.-nél végződik. A munka vágány hossza 1850. fm. terveztetik." CsML ML AKI 1926. jún. 16.1477. A lóré működéséről Id. még Tóth Ferenc Vízi élet c. fejezetét. 263
