Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Táj és település - Tóth Ferenc: Vízi élet - Halászat
Tóth Ferenc Ha bandában dolgoztak a halászok, víz ellenében emberi erővel vontatták a ladikot. Hogy a partoldal fűzfabokraiba ne akadjon bele a vontatókötél, a ladik egyik kilincsébe - igencsak a középsőbe - hat méteres árbocot, őrfát állítottak, amit azon az oldalon két, a túlsón egy helyen rögzítettek. A rúd tetejére kötött vontatókötéllel a ficsorjárásnak nevezett vontatóúton általában két halász húzta a ladikot, egy pedig hátul ülve kormányozta, és a parttól távol tartotta. Egy-egy útszakasz megtétele után fölváltották egymást. Nyáron a ladikban kormányosként, téli zimankóban a vontatókötél húzásánál volt jobb részt venni a munkában. Az apátfalviak fő halászó helye a Maros volt, de eljártak olykor a Sámson- apátfalvi csatornához is. Magasabb vízálláskor a torkolatánál lehetett eredményesebben kísérletezni. A község határában ma is van két gödör: egyik a Maros utca végén, másik a téglagyár mellett. (Régen a Templom utca végén is volt egy.) A második világháború előtt előfordult, hogy egyik tavaszon tizenhárom halász összefogott, és az egyik gödörbe pontyokat telepített. Miután megnőttek, két év múlva lehalászták. Különben a kubikba és a gödrökhöz csak akkor ment a halász, ha csalétnek kishalra volt szüksége. Halászati jog. Az úrbéri egyezség szerint a Maros folyón a Csanádi püspökség gyakorolta a halászati jogot.17 A halászati jogot 1944 előtt a Csanádi püspökségtől a főbérlő váltotta ki, akinek házzal kellett rendelkeznie, ugyanis arra táblázták rá a háromévi bérleti összeget. Mátó János halász nagyapja, Juhász József sem volt vagyonos, de házzal rendelkezett, így hosszabb ideig ő volt a főbérlő. A pénzbeszedéssel való bajlódása annyi előnnyel járt, hogy neki nem kellett egy halászra eső részt fizetnie. Akkoriban az egész Marost végig halászhatták, följártak Nagylakig, lehajóztak a torkolatig, sőt még a Tiszán is halásztak. Ilyenkor ott főztek, és másnap jöttek vissza. Trianon után a Maros Makó magasságáig határfolyó volt. A román oldalon 1945-től nem folyt semmiféle halászat, az engedélyt ugyanis összekapcsolták a vadászatéval. Romániából 1999-ben áttelepült Jaczkó István (1927) egyedüli volt, aki harminc évig halászhatott a Marosnak Arad és Nagylak közötti szakaszán. Magyar részről csak a folyó közepéig lehetett hivatalosan behajózni. Ha román oldalra átmentek, a katona rájuk lőtt. Előfordult, hogy az egyik halásznak ellőtték a bokáját. Azután ki-ki csak a bérelt szakaszon halászhatott. Juhász József pl. Bökényben egy kilométeren. 17 A halászati jog birtoklásáról Maros 1890. nov. 2. 24
