Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Anyagi kultúra - Mód László: Közlekedés, teherhordás, árucsere - Vízi közlekedés és teherszállítás
Mód László a Maroson Szegedre évente 300 sóhajó és 200 fedett hajó érkezett.2 1858- ban a Duna-gőzhajózási Társaság állandó hajójárat létesítésével próbálkozott Szeged és Arad között. Az utasszállító gőzösök Szegedről minden szerdán és szombaton, Aradról pedig kedden és pénteken indultak.3 Gaál Jenő a két város között létesült hajójáratról a következő módon emlékezett meg -.„Kísérletképpen e város és Szeged között gőzhajó is járt rajta, azonban a szeszélyes folyónak nemcsak medre nincs tisztán tartva, hanem erősen iszapolván zátonyokat is rögtönöz, továbbá számos vízimalom is van forgalomban rajta, és végül vize gyakran szerfelett megapad, mindez okoknál fogva a gőzhajózást nem lehet ren dszer esiten i."4 Az Aradi Kereskedelmi és Ipari Kamara jelentései szerint a folyón a zavartalan hajózás és tutajozás főként a márciustól augusztusig terjedő időszakra korlátozódott, mivel a többi hónapban olyan alacsony volt a vízállás, hogy a közlekedés és teherszállítás szinte teljes mértékben szünetelt. Az 1904-es évről például a következőket olvashatjuk: „A hajózási viszonyok a múlt évben teljesen abnormálisak voltak. A nagy szárazság, az előző tél hónélküli volta annyira megapasztotta folyóink víztartalmát, mint évtizedek óta nem. Már a fakereskedésről szóló fejezetben irtuk, hogy a Maroson teljesen szünetelt a tutajozás, mert egyáltalán nem volt viz a mederben"5 Az 1870-es évektől az 1910-es évekig terjedő időszakban a Maroson a folyó felső szakaszain bányászott terméskövet, mészkövet, kavicsot valamint az Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyei erdőkből kitermelt faanyagot szállították tutajokon, illetve 200-250 mázsa teherbírású hajókon az Alföldre. Aradtól a torkolatig húzódó szakaszon kedvező vízállás esetén 2000 métermázsa teherbírású fedett hajók is közlekedtek, amelyeket főként búzával és kukoricával rakodtak meg.6 1897-ben gabonát Pécskáról, Székesútról, Szemlakról, Nagylakról, Apátfalváról, Német-Csanádról, Makóról és Leiéről vittek Szegedre.7 A Maroson a 19. század végén tehát jelentős áruszállítás zajlott annak ellenére, hogy a hajózást és a tutajozást a folyó ingadozó vízjárása és 2 Lugosi József 1991, 341. 3 Lugosi József 1991, 339-340. 4 Gaál Jenő 1892. 35. 5 Az aradi kereskedelmi és ipari kamara jelentése a kerületét képező-Arad, Békés, Csanád, és Hunyad megyék, továbbá Arad királyi városnak általános gazdasági, kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól (a továbbiakban: ar. kér. ip. kam. jel.) 1905, 82. 6 Az ar. kér. ip. kam. jel. 1888. 243. 7 Az ar. kér. ip. kam. jel. 1898.116. 234
