Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Anyagi kultúra - Mód László: Közlekedés, teherhordás, árucsere - Vízi közlekedés és teherszállítás
Közlekedés, teherhordás, árucsere Mód László A kutatómunka során elsősorban az a célkitűzés vezérelt, hogy ne csak egy szűk időszakban mutassam be a közlekedés, teherhordás és az árucsere egyes vonatkozásait, hanem több mint egy évszázadnyi időintervallumban, a változásvizsgálat szempontjait szem előtt tartva próbáljam meg minél alaposabban feltárni a közösség kultúrájának ezen szeletét. Fontosnak tartottam figyelembe venni azt is, hogy a fejezetben vizsgált témakört ne elszigetelt jelenségként, az adott történelmi-társadalmi kontextusból kiemelve értelmezzem. Az adatgyűjtés nagy része a faluban végzett terepmunkán, a Makói Levéltárban fellelhető, a településre vonatkozó írott források, illetve a különböző sajtótermékek (Délmagyarország, Pátfalvi Szókimondó) áttekintésén alapult. Szemléltetés gyanánt a megfigyelések közben készített, az apátfalvi családoknál és a köz- gyűjteményekben található fényképeket igyekeztem felhasználni. Vízi közlekedés és teherszállítás A 19. század második felében meginduló, nagyarányú vasútépítkezések előtt a vízi közlekedés és teherszállítás kulcsszerepet játszott a különböző természeti adottságokkal rendelkező országrészek között lebonyolódó árucserében. A Maros már a középkorban is a fontos kereskedelemi útvonalak közé tartozott, amelynek a jelentőségét a Csanád megyéről készült első katonai felvétel (1782-1785) is kiemelte. A folyón szállított gabona és só egyik legfontosabb elosztó központja ekkor Makó volt.1 A 18-19. század fordulóján 1 Eperjessy Kálmán 1971, 9. 233
