Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Táj és település - Tóth Ferenc: Vízi élet - Homokkitermelés
Vízi élet hátsó súbert kihúzták és a homokot ledúrták. Az 1930-as évektől deszkaoldallal ellátott stráfkocsikat használtak. A prizmába lerakott homokot a fuvarosok vették meg. Ekkoriban hét homokszállító működött: Fejes Antal, Fejes György, Mohácsi János, Szilvási Ferenc, Szilvási Noé, Kardos József és Pintér József. Voltak napok, amikor 10-12 vagon hagyta el az apátfalvi pályaudvart. Fejes Antal nehéz gumis kocsikat, Dunántúlról négy muraközi lovat vásárolt, erre négy köbméter homok fért. Szilvási Ferenc és Szilvási Noé Imre 1942- ben homokhordás céljára keskeny kisipari vágány létesítésére kért engedélyt, amely a Maros partról a Szilvás közön vezetett a vasútállomásra. Ez a lórés homokszállítás meg is indult. Perlusz Adolf apátfalvi, Szénási Pál szegedi lakos kérelmére homokkitermelésre 1923-ban a Nagyközzel szemközti holt Maros torkolattól a régi körsarkantyúig terjedő szakaszt jelölték, kikötve, hogy a homokhordást a part éltől számítva húsz méterre végezzék, nehogy partomlás történjen. A kitermelt homokot a hajóvontató útra nem rakhatták, mert az mindig szabadon tartandó.12 Az 1930-as években az apátfalviak öt hajóval rendelkeztek. Ezekkel 40-50 köbméter homokot szállítottak Szegedre, amelyet a rakpartra hánytak le. A kormányos ismerte a vizet, ránézésből tudta, hol mély. Rajta kívül még kellett a kormányzáshoz három ember, ők elöl három-öt méteres akác rúddal támogatták, vagyis a hajó orrát igyekeztek jó irányba állítani. Hajóik messzibb vidékre is eljutottak, a Tiszán fölfelé deszki hajóvontatók vontatták bárkáikat az adott helyre. Marczika András első hajója, a Dezső 28-30 köbméteres volt. Délvidék visszacsatolásakor Bácskában vette a 80 köbméteres Juliska hajót. A második világháború alatt előfordult, hogy 32 ladikkal szedték a homokot, Kárpátaljára hordták a sok kavicsos homokot, kellett a bunkerépítéshez. Egy év múlva tizenketten maradtak, a nehéz munkából kidőltek. Azt mondogatták: „Ha egyszer eszek kenyeret egy nap, akkor se megyek tovább homokozni!" 1951-ben alakult meg a Makói Homokkitermelő Vállalat, ebbe kényszeríttették be az addig egyénileg dolgozó apátfalvi homokosokat. A beadott ladikot többen megsiratták, hiszen volt, aki két dunnát adott el érte. Egyesek föl is hagytak a homokolással. 1968-tól megszűnt a makói vállalat monopol helyzete. A magyarcsanádi, az apátfalvi, a csanádpalotai termelőszövetkezet és a földeáki ÁFÉSZ kelt vele versenyre. A nehéz kézi termelést fölváltotta a gépi, szivattyús kitermelés.13 12 Makói Levéltár Központi Járási Főszolgabíróság iratai 1923. 596. 13 Csongrád Megyei Hírlap 1971. máj. 26. 21
