Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Anyagi kultúra - Fodor Ferenc: Adatok a paraszti gazdálkodáshoz - Gabonatermesztés
Fodor Ferenc 3. kép: Szántalpas búzás kasok, 1925. Broda Sándor felvétele (MFM ltsz mfm_n30835) A gabonát kasban, illetve hombárban tartották. A kas szánkótalpakon állt, így elmozdítható volt. Banner János leírása szerint: „A búzás kas a földbe vájt gabonásverem és a hombár közti átmenetet tölti be. A veremmel szemben megvan az a nagy előnye, hogy a beleöntött gabona mindig szellőződik. Belseje első tekintetre a veremre emlékeztet, csakhogy míg annak fala a kiégetéstől, ezé a tapasztástól sima."18 A kast a következőképpen építették: „Először is a talpakon kifúrták a lyukat. Azután az első és a hátsó fenékdeszkát rászögelték, és azok összefogták a talpakat, majd belecsapolták (süllyesztették) a palincs deszkákat, hogy a deszka felső szintje egy szintben legyen a talpnak a fölső szintjével. A négy sarokra vastagabb karóknak fúrtak lyukat. A karók fél sukknyi19 távolságra kerültek egymástól. Azután az ódal (oldal) koszorúfákat a végkoszorúfákkal összekapcsolták. A koszorúfákat a földön fúrták ki, és azokat akkor tették fel, amikor a karók alsó vége bele volt már helyezve a talpakba. A koszorúfákat 18 Banner )ános 1990,17. 19 Egy sukk a két ököl és az egymás felé fordított, összeérő két hüvelykujj együttes hosszával egyenlő. (Magyar Néprajzi Lexikon) 208
