Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)

Anyagi kultúra - Fodor Ferenc: Adatok a paraszti gazdálkodáshoz - Gabonatermesztés

Adatok a gazdálkodás változásához

4. kép: Hambár a faluban, az ezredfordulón. Fodor Ferenc felvétele

körül egymásba verték, illetve összekapcsolták. Ezután következett a fonás. Befonták, majd tetőt tettek rá. A tető rendes nyeregtető volt, amit kezdetben zsindellyel, később cseréppel fedtek.”20

A hombárt hasonló módon építették, mint a kast, de az alja már téglából készült és középen volt az ajtaja. A benne lévő reteszeket hambárdeszkákkal választották el. Kast ma már nem találni. A hambár a faluban még ma is a legtöbb háznál megvan.21

A gabonát Jung Szilveszter vagy Szél Jenő malmában őröltették. A Jung- féle malmot villany hajtotta, a Szél-féle malmot pedig gőzkazán. A Maroson az 1870-es években még tizenegy vízimalom volt. Az utolsó vízimalom a Marczika család tulajdonában volt, és 1933-ig működött.22

20 Szigeti György 1999,139-140.

21 A külterületen egy összedőlő félben lévő, elhagyott ház udvarán még találtunk egy hambárt, melynek faláról a tapasztás már lepörgött, így jól látható az építési technológia.

22 Mód László 2001,187-231.

209