Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Markos Gyöngyi: Az apátfalvi gyermek - Kisgyermekkor
Az apátfalvi gyermek Áll, jár a gyermek Mozgásában korlátozta az állni tanuló vagy már állni tudó gyermeket az álló. Legrégibb formája keményfából faragott, négyszögletes, csapolt lábú, asztalszerű bútordarab. Lapjának közepén kerek kivágás, melybe a gyermeket tették. Derékmagasságig vagy hónaljig ért az álló a kicsinek, lába a földön volt. Az á//ónak ezt a régebbi formáját a két világháború között már csak a legszegényebbek használták. Helyét elfoglalta az asztalos bútor módjára készült, padolt aljú állóka. Kiskocsi vagy tolókocsi volt a neve a gyermek járni tanulását segítő eszköznek, amit leggyakrabban az apa vagy a nagyapa készített. A T alapú, egyenes merevítésű keresztrúddal ellátott kiskocsi három kisméretű keréken gurult.27 Amikor már a gyermek biztosan tudott járni, kedves játékszerré lett. Kisgyermek a munka mellett A hagyományos paraszti társadalomban a gyermeknevelés szempontjait mindig a napi munka határozta meg. A nagycsaládi szervezet fennállása alatt a nagy mezőgazdasági munkák idején Apátfalván a fiatal asszonyoknak is ki kellett menni a földekre dolgozni. A 19. század végén szokásban volt, hogy felváltva az egyik menyecske mindig otthon maradt, aki a többi gyermekét is szoptatta. Másutt, ahol több menyecskének volt kicsije, az volt a hagyomány, hogy mindig az a menyecske maradt otthon, akinek legkisebb volt a gyermeke. Amikor megfőzött, az ebédet felpakolta a kocsira, a gyerekeket a kocsiderékba tette és elvitte őket a földre, ahol a többiek a férfiakkal együtt kapáltak, arattak vagy kukoricát szedtek. A dűlő végében megszoptatták s visszavitték őket. Ha nem akarták a szülők gyermeküket magukkal vinni, akkor a nagymama, nagyobb testvér vagy szomszéd gondjaira bízták őket. Nagyon sok szegény asszony kényszerült arra, hogy magával vigye csecsemőjét, kisgyermekét - akár több gyereket is - a mezőre. Apátfalván, akárcsak Makón, talicskába tették a gyermekeket, s úgy tolták ki a földekre.28 A földön igyekeztek a kicsiket biztonságosan elhelyezni, a naptól megvédeni. Ennek különböző módjai, változatai alakultak ki. 27 Mándoki László 1960,143. 28 Részletesebben ld. Tóth Ferenc 1968,119-120, ill. Markos Gyöngyi 1992, 25. 157