Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Markos Gyöngyi: Az apátfalvi gyermek - Kisgyermekkor
Markos Gyöngyi A talicska a földön fekvőhelyül is szolgált a kisebb gyermekeknek, akiknek feje fölé kúpot, ruhafélét tettek. Mások karókat szúrtak a földbe, bűszoknyából sátort építettek a gyermek fölé. Aratáskor, míg az anya verte a markot, a kereszt tövében pihent a gyermek. Napszámos gulyás család gallyakból, fűből gunyhót épített, s abba helyezte el a bölcsőt. Apátfalváról urasági földekre heti munkába (pl. arató részesnek) is eljártak dolgozni. A szülők csak a hét végén jöttek haza. Ilyenkor a nagymama felügyelt a gyerekre, gyermekekre. Nevelés „A kisgyermek fejlődése ütemében sorozatosan és folyamatosan sajátítja el azt a tudást, azokat az erkölcsi értékítéleteket, amelyekre felnőtt korában majd szüksége lesz. A mainál sokkal nyíltabb társadalmi viszonyok között a kisebb és nagyobb események kellően értékelve mindenki előtt ismertté váltak, beszéltek róluk, hallották, látták a problémák megoldásait, és a kisgyerekek ezeket agyukban, tudatukban elraktározták."29A szülők tisztességes, becsületes, dolgos embert szerettek volna nevelni. A kicsi gyermeket is hamar dologra fogták a házban és a ház körül. Az anya a napi feladatok ellátása, a ház körüli teendők, a főzés mellett nem sokat tudott külön a gyerekekkel foglalkozni. A nevelésben a szigor enyhült a két világháború között, de feltétlen engedelmességre, szófogadásra neveltek. A felnőttet tisztelni kellett külön magyarázat nélkül. Az ehhez vezető út és módszerek különbözőek lehettek. Sok helyen elég volt a ránézés, erősebb szó, másutt a testi fenyítést alkalmazták. A gyermek rakoncátlanságát, élénkségét életkori sajátosságnak tartották. A fegyelmezés legáltalánosabb módja a testi fenyítés: pofont kapott, fenekére vágtak, vesszőt vagy nadrágszíjat vettek kézbe a szülők. Általános szokás szerint apa a fiát, anya a lányát fegyelmezte. A verésen kívül sarokba állították vagy térdepeltették a gyermeket. Súlyosabb vétség esetén kukoricára térdepelteitek. Más esetben büntetésből nem mehetett a gyermek az udvarra vagy nem vitték magukkal, ha valahová vendégségbe, rokonlátogatásra mentek. Ha verekedés vagy veszekedés miatt 29 Tárkány Szűcs Ernő 1981, 780-781. 158
