Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Markos Gyöngyi: Az apátfalvi gyermek - Csecsemőkor
Az apátfalvi gyermek parazsat tettek, arra vizet öntöttek. Vizet mertek a tányérba. Ha meg volt verve szemmel, akkor egy kanállal több volt a víz, mikor visszamerték. Mások ebből adtak inni a megrontott, beteg gyereknek. A maradékot az ajtó sarokvasára öntötték. A gyógyítás általános módja volt, hogy visszahívták az illetőt, és megmosdatták vele a gyermeket. A mosdatás történhetett tiszta vagy szenes vízzel. A mosdatásról, mint gyógymódról Bálint Sándor egyik tanulmányában megállapította, hogy ebben a műveletben az jutott kifejezésre, hogy nem volt az illetőnek ártó szándéka.17 Ezt kísérhette ráolvasás, illetve ráimádkozás. A gyógyításkor elmondott ima többféle lehetett. Ezek közül a legrégibb Szigeti György és Polner Zoltán gyűjtésében található. ,,»Mikó' a Boldogságos Szűz Mária vitte avatóra az ű Szent Fiát, elő tanát három zsidó lánt. Az egyik aszongya: De szép ez az áldott Jézus, mint a ragyogó finyés Nap. A másik aszonygya: De szép ez az áldott Jézus, mint a ragyogó finyés Hódvilág. A harmadik aszonygya: De szép ez az áldott Jézus, mint a ragyogó finyés csillag. A három zsidó Iónnak megártott a szeme Jézusnak. A Jézust a Boldogságos Szűz Mária megmosta piros márvánküvön. Ahogy a Jézus fürdő- vizibű' égy csepp sé maradt, ágy ennek a kis gyereknek sé szívibe, se szíve erejibe, sémmiféle tagjába a szemverés né maradjon, hanem ménjén a fekete Fődnek legmélységesebb fenekire, rejtődzön el a Fődbe!« Utána még imádkoztak Miatyán- kot, Üdvözlégyet"18 Más jellegű ráolvasás szemverésről, amely „a magyar változatai között is páratlan [...] e szöveg különlegessége Rontó Pálnak, mint betegségdémonnak megjelenése... Flová mész, te, Rontó Pál? Elindul a Boldogságos Szent Szűz Jeruzsálemi szentséges szent templomba. Előtanáta Rontó Pált. Kérdi tűle: Flová mész, te Rontó Pál? Elét fiaddal, hetvenhét onokáddal? Érnék ennek a kislánynak Piros vérit színi, Szálkás húsát szaggatni. 17 BÁLINT Sándor 1965, 577. 18 Szigeti György 1983, 26. 147
