Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Juhász Antal: A falu társadalma - Családi munkamegosztás, külső munkaerő alkalmazása
A falu társadalma Három visszaemlékezőtői hallottam, hogy az asszony férjének a bátyját öregbik uramnak, férjének az öccsét kisebbik uramnak nevezte illetve szólította. Ez a megszólítás a nagycsalád-szervezet maradványa. Takáts Lajos 1920- ban még külön megjegyzés nélkül említi ezt a rokonságnevet, illetve megszólítást, és hozzáfűzi: „a feleség kendezi őket, különösen, ha nősek." Abban a családban tartósan, hosszú ideig együtt élt 3-4, olykor több nős fiú - feleségével és gyermekeivel - szülei házában. A gazdaságot az apa, a háztartást az anya irányította, s a menyecskéknek nem volt szavuk a családban. E megszólítást a sógor vette át, gyakran keresztnévvel, pl. Misa sógor. A vér szerinti és házastársi rokonságon kívül Apátfalván is fontos a kereszt- szülőkkel létesített kapcsolat, a komaság, amit a szakirodalom műrokonságnak nevez. Rendszerint a férj legénycimboráját vagy az asszony lánykori barátnőjét hívták keresztszülőknek, komának, komaasszonynak, így a komaság a korábbi életszakaszban kialakult barátság megerősítését jelentette. A kereszt- szülőket széntségös komának, komaasszonynak nevezik, megkülönböztetésül a bérmakeresztszülőktől és a búcsús pl. radnai keresztszülőktől. 8. Családi munkamegosztás, külső munkaerő alkalmazása Parasztcsaládokban a nemek közötti munkamegosztás kialakult hagyománya szerint a férfiak dolga volt a nagyjószágok (ló, szarvasmarha) ellátása, gondozása, a földművelés munkáinak (szántás-vetés, aratás, betakarítás stb.) nagyrésze, az asszonyok pedig a háztartás munkáit, a ház és a melléképületek gondozásával kapcsolatos teendőket, az aprójószágok ellátását végezték. Ettől természetesen adódtak eltérések, pl. a tehenet sok háznál asszonyok fejték, a kapás növények (kukorica, krumpli) vetésében, kapálásában is részt vettek, viszont az emberek segítettek a ház gondozásában (tetőjavítás, tapasztás), télen a ház körüli munkában. A munkamegosztás attól is függött, hány nemzedék élt a családban, hiszen három nemzedék együtt élése esetén a nagyszülők is részt vállaltak a munkákból: ha pl. a fiatalasszony mezei munkába ment a férjével, akkor anyósa főzött. Más: „Minálunk nagyanyám sütötte szombaton délre a kalácsot meg a túrúslepényt." (K. ].) A parasztcsalád munkáit az is meghatározta, hogy faluban vagy tanyán laktak. A földdel rendelkező apátfalvi családok jelentékeny része tanyán élt. 129
