Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Juhász Antal: A falu társadalma - Birtokviszonyok, társadalom az 1930-as években
Juhász Antal 1930-ban Apátfalván 4309-en, csaknem pontosan ugyanannyian éltek mezőgazdaságból, mint 1910-ben - ami önmagában véve mutatja a föld, a mezőgazdasági termelés változatlanul fontos szerepét. A község népessége - az első világháborús emberveszteség és a Maroson túli határrészek elcsato- lása miatt - valamivel kevesebb volt [5581 fő), mint húsz évvel azelőtt, így a mezőgazdasági népesség aránya 77,2%. Az önálló birtokosok, bérlők, részes földművesek száma (838) jóval meghaladta a mezőgazdasági munkások és cselédek számát (624 fő).26 Ha a segítő családtagokat is figyelembe vesszük (480 fő), azt látjuk, hogy a községben 1318 ember dolgozott önálló, saját tulajdonú vagy bérelt földön működő parasztgazdaságban, ami több mint kétszerese a mások gazdaságában dolgozó munkásoknak és cselédeknek. Tegyük hozzá, hogy a mezőgazdasági munkások közül 87 személy 1 kát. holdon alóli földdel, illetve bérlettel rendelkezett, tehát a föld tulajdonlása fontos volt a kétkezű munkásoknak is. Erdei Ferenc állapította meg: „A paraszt csak akkor igazi paraszt, ha saját földje van.’’27 Ez a törekvés: saját földet birtokolni, benne munkált az apátfalviakban, és voltak akik évek kitartó munkájával, mások házasságuk révén - vagy egyéb módon - ezt el is érték. Ugyanezt tükrözi a gazdaságok 1935. évi statisztikája (1. fentebb), mely szerint 757 egy hold alatti parasztgazdaság volt Apátfalván. Mint a századforduló társadalmának vizsgálatánál, itt is figyelembe vesz- szük az eltartottakat, s így a következő helyzetkép tárul elénk a falu 1930. évi paraszti társadalmáról: önálló birtokos és bérlő családban élt 2759 fő, a mezőgazd. népesség 64%-a, mezőgazd. munkás és cseléd - " - 1508 fő, a mezőgazd. népesség 36%-a. Az 1910. évihez viszonyítva a saját gazdaságban élők száma 160 fővel kevesebb, a megélhetésüket mások földjén biztosító családokban viszont 116 fővel többen éltek. A mezőgazdaságból élő földtelenek aránya 4%-kal volt több, mint 1910-ben. A földnélküli családok munkabíró tagjai napszámosnak álltak a gazdákhoz, nyáron részes aratást, cséplést vállaltak. Az apátfalvi napszámosokat a helybeli gazdákon kívül alkalmazták makói parasztok, magyarcsanádi román és szerb gazdák is. Az 1-2 holdas törpebirtokosok „bérletet fogtak" a gazdáktól 26 Az 1930. évi népszámlálás. II. rész. Foglalkozási adatok. MSK Új sor. 86. Bp. 1934,168-169. 27 Erdei Ferenc 1973,150. 112
