Néprajzi tanulmányok Apátfalváról (Szeged, 2015)
Társadalom és családélet - Juhász Antal: A falu társadalma - Birtokviszonyok, társadalom az 1930-as években
A falu társadalma vagy feles földet műveltek. Fiukat, lányukat nyárára ők is rendszeresen elsze- gődtették kispásztornak. Az ipari foglalkozásból élő keresők száma (262] mérsékelten nőtt, így az iparból élők aránya (az eltartottakkal együtt] elérte a lakosság 11%-át.28 Az 1930-as években azok a lakatosok, kovácsok tudtak jól keresni, akik elsajátították a gépész mesterséget és nyáron cséplőgépnél gépészkedtek: pl. Langó Ernő kovács, Keliger László és Szilvási István géplakatos, Suhajda István műszerész. Saját földjük azoknak volt, akik kisparaszt vagy gazda családból nősültek. Nyaranta számos kisiparos elszegődött aratni, hogy gabonát keressen. A kereskedelemből élők - 63 kereső és 56 eltartott - a lakosság 2,1%-át alkották, ám a falu gazdaságában és társadalmában betöltött szerepük jóval meghaladta a számarányukat. Legfontosabb a kiváló talajú, 20-25 aranykoronás apátfalvi földeken termelt gabonát fölvásárló, értékesítő kereskedők szerepe. A harmincas években Kohn Mór és Izidor, Lichter Hugo és Glück Béla foglalkozott gabonakereskedéssel. A Kohn családnak rőfös-üzlete, Glück Bélának épületanyag-kereskedése is volt, Lichter Hugo pedig kocsmát is üzemeltetett. Puliczer Sámuelnek jól menő textilkereskedése, Czigeldrom Kálmánnak vas-, porcelán- és vegyeskereskedése volt a Kossuth utcában. Mindketten népszerűek voltak a faluban, Puliczer Sámuel földet és tanyát is birtokolt. Említést érdemel Stein Zsigmond baromfikereskedő, aki Angliába hízott pulykát szállított, Kunszabó Béla fa- és Rácz István mészkereskedő. Kb. tucatnyi szatócsbolt működött a községben. Az 1930-’40-es években a faluban 10-11 kocsma elégítette ki a társas élet iránti igényeket. Több vendéglő létesült a falu központjában: a Templom utcán és az abból nyíló keresztutcákban (Nagyköz, Temetőköz). A Templom utcában volt Szentesi István, régebben Halász József kocsmája, ugyanott, a Temetőközben (ma Hunyadi utca] sarkán Varga Ciri András kocsmája, ahová az Önkéntes Tűzoltó Egylet tagjai jártak. A templom mögötti épületben nyílt a Gazdakör ivója. A Nagyközben Varga Sinka András, a köz és a Széchenyi utca sarkán állott Fercsi Palkó (Szigeti Pál] kocsmája. Utóbbit az iparosok látogatták. A Kisközben volt Piros Miska kocsmája. Nevét tulajdonosa, Antal Mihály feleségének ragadványnevéről kapta. A házaspár szatócsboltot is nyitott. 28 Az 1930. évi népszámlálás. II. rész. MSK. Új sor. 86. Bp. 1934,45. Innen merítettem a népesség foglalkozására vonatkozó alábbi adatokat is. 113
