Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
83 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA Az ásatások anyagában különösen az egy formatípuson belüli, átlagostól eltérő méretcsoportok besorolása és megnevezése okoz nehézséget. A fenti adatok jól szemléltetik, hogy rendszerint a szélső edényméretek - jelesül a kisfazekak, bögrék és nagyfazekak - elkülönítése problémás, és lényegében el is marad. Főként a kisfazék-bögre elhatárolás bizonytalan, a perem- és fenékátmérők szerinti kategóriák gyakran összecsúsznak. Ez is bizonyítja, hogy még azonos formacsoporton belül is sokszor nehézkes pusztán az egyik vagy a másik átmérő nagysága alapján meghatározni a méret szerinti variánsokat, hiszen az edénymagasság és a körátmérők aránya, valamint a funkció, legalább ilyen mértékig befolyásolják a kategóriabesorolásokat. Jó példák erre a néprajzi anyag, méret és funkció alapján összemosódó, kisfazék - csupor, valamint bögre - kisfazék - kisszilke kategóriák.400 A régészeti szakanyag általában kisfazékként értékeli a 10-15 cm szájbőségű, 6-10 cm fenékátmérőjü darabokat, míg a fazekak alcsoportjában leggyakrabban 12-22 cm közötti perem- és 10-13 cm közötti fenékátmérőkkel találkozunk. A tárgyalt leletegyüttes legnagyobb számban képviselt edénytípusai a fazéktípusú edények (7., 10. ábra). Mindkét vizsgált kerámiaegyüttesben 50% feletti az előfordulási gyakoriságuk, a Bocskai utcai anyagban ez az arány a 60%-ot is meghaladja (10. ábra).401 Összesen 21 darab kiegészitett edény sorolható ehhez a típuscsoporthoz. A fazéktípusú edények, pontosabban azok töredékeinek eloszlása, az ótemplomi ásatási terület egészét figyelembe véve egyenletes, valamennyi kutatott objektumból kerültek elő ilyen típusú darabok (6. ábra). A Bocskai utcai anyagban sem mutatott eltérést a feltárt házrészlet két helyiséghez kapcsolt előfordulási arány (9. ábra). A feldolgozás során törekedtem a formacsoporton belüli variánsok meghatározására. A töredékek besorolásánál, a formai jegyek meghatározottságán túl, amit többek között a méretarányos rajzos kiszerkesztés pontosított, a kiegészített edények tipológiai, anyagbeli és díszítéstechnikai jellemzői jelentettek támpontot. A méretkategóriák felállításakor a néprajzi edényterminológia fennálló öblösedényeinek definíciójából indultam ki. Figyelembe vettem a formai kritériumokat és csoport edényeinek tipológiai alapjellemzőit. Ennek tükrében az elemzésbe vonható darabok legnagyobb része az átlagos mérettartományba sorolható, néprajzilag a fazék és kisfazék alcsoportba tartozott (22. ábra). Lelőhely bögre kisfazék fazék nagyfazék szilke Bocskai utca3 db 3 db2 db Otemplom 1 db 3 db 2db22. ábra \ A lelőhelyek kiegészitett edényeinek típuscsoport szerinti megoszlása 400 CSUPOR-CSUPORNÉ 1996, 62-63. 401 Fontos megjegyezni, hogy a nagy tömegű jellegtelen alj- és főként oldaltöredékek között nyilvánvalóan több is akad, melyeket fazéktípusú edényként értékeltem, de eredetileg más formacsoporthoz tartozhattak. A felszínre került fiiltöredékek egy részét sem tudtam mindig típuskörhöz kötni.
