Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
„CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA 76 a háromszirmú és a spirális kacsban végződő virágok (4. tábla l),344 a zöld színű, három vagy többtagú levélcsokrok (19. tábla 2 , 5),345 az egy száron ülő, megtört ívű húsos borsólevélkék (8. kép)346 és a tulipán (3. tábla 7),347 mint növényi díszítőelem. Jellemzőek a peremeken végigfutó, hol szétnyíló348, hol bimbószerű- en félkörívre hajlított vörös színű akantuszlevelek, oválokra bontott ívek,349 és a tálak öblét díszítő, zöld leveles szárakra fűzött kötetlen kompozíció szerinti, többnyire három sziromból formált, spirálisan vezetett virágmotívumok (8. kép). A térkitöltő elemek sorában leggyakrabban a lépcsőzetes piramis alakban rovátkolt díszek,350 az íveket lezáró kettős pálcák (19. tábla 5)351 és a spirálrugós díszítések (19. tábla 3) fordulnak elő.352 Mindössze egy aljtöredéken tűnt fel - több korabeli anyagból is ismert figurális díszű állatalakos minta353 - a madáralak (3. tábla 6). A vásárhelyivel szinte teljesen azonos stílusú és színű töredék található a szekszárdi palánk leletei között.354 Az ember alakos tálak és tányérok hiányoznak együtteseinkből.355 A világos alapon megírt kerámia részben különbözik a közzétett észak-magyarországi tálasedényeken feltűnő mintakincstől, a megfogalmazási mód és az alkalmazott omamensek alapvető hasonlósága azonban a kerámiastílus egységességét erősíti. Északi és déli összekötő díszítőelemként említhetők többek között a háromszirmú, vörös színű virágminták (8. kép), a sötétbarna kontúrral megírt, vörös pöttyökkel kitöltött, félkörívek közé festett zöld szirommotívumok váltakozó formájú előfordulása,356 továbbá az ívekre bomló, vörös akantuszok, közepükben háromosztatú sziklevelekkel, ún. palmettával (19. tábla 2).357 Több darabon is találkozunk a karéjos, gömbös végű kacsmintákkal (4. tábla 5),358 az egymásba kapcsolódó piros,359 vagy zöld és piros váltakozó színű kettős levélmotívumokkal 344 TJM 2002.52.78. 345 TJM 2002.52.94, TJM 2002.52.95. 346 TJM 2002.52.91. FEHÉR 1972, X. t. 2-4; LÜKŐ 1939-40, 2. kép; P. SZALAY 1991, 3. kép; VIDA 1999. 16-17. kép 347 TJM 99.2.108, TJM 99.2.106. 348 TJM 99.2.338, TJM 99.2.394. 349 TJM 2002.52.78, TJM 99.2.390. 350 TJM 99.2.107. 351 TJM 2002.52.95, TJM 2002.52.94. 352 Ezt a motívumot Soproni Olivér Szt. Bernát - lángjának nevezi, jelenlétét itáliai hatásként értékeli (SOPRONI 1981, 138). 353 SOPRONI 1981, 179. 52. kép; LÜKŐ 1939-40, 160. 2. kép; KOVÁCS 1991, III. tábla 10; BIRTASEVIC 1970, 96; VIDA 1999, 25, 19. kép, 26, 20. kép, 27, 21. kép; COX 1959, 355, Pl. 118; STEPHAN 1987, 232, Pl. 225, 233, Pl. 226, 234, P1.227, 199, Pl. 187. A szegedi vár 17-18. századi anyagában is találhatóak madaras díszítésű tálak (MFM 16/6/1, MFM 16/7/1.). 354 GAÁL 2010,445, 9. tábla 4. 355 STEPHAN 1987, 89, 80. kép, 90, 81. kép, 92, 83. kép 356 TJM 2002.52.94. 357 TOMKA 2005, 142. ábra, 143-146. ábra 358 TJM 99.2.104, TJM 99.2.337, TJM 99.2.338, TJM 2002.52.78. 359 TJM 99.2.404.
