Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
77 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA (4. tábla 7), a növényi szárak vízszintes irányú, egymással párhuzamosan festett, vonalas áthúzkodásával (3. tábla 7),360 a motívumok pöttyözéses keretelésével (3. tábla 4),361 mely elemeket Vida Gabriella, a felső-magyarországi anyag kapcsán, a kései fázis motívumaiként értékel.362 A régészeti együttesek alapján a vásárhelyi írókázott kerámia mintakincse legnagyobb hasonlóságot a Közép-Tiszavidék korabeli és a kora újkori hagyományokon alapuló népi kerámiatermékeivel mutat.363 A sötét alapú írókás csoport számaránya - a világosakéhoz képest - elenyészőnek mondható. Alig néhány töredéket sorolhatunk ide (5. tábla 3, 5-7).364 Ezek a tálak és tányérok számos korabeli leletegyüttesből ismertek, előfordulásuk valamennyi magyarországi lelőhelyen elmarad a világos alapúaké mögött.365 Ezzel szemben a nyugat-európai leletegyüttesekben széles körben elterjedt az ún. Malhornware, szemben a világos engobe alapú áruéval.366 A sötét alapú írókás kerámia 17. századon belüli datálása egyelőre megoldatlan. A közzétett magyar és nyugat-európai leletanyag tanúsága szerint a sötét- és vörösbarna alapú tálak, tányérok a 17. században épp úgy képviseltek, mint a 18. századi együttesekben.367 A geometrikus díszítőelemeket alkalmazó stílus - a világos alapú edényekhez hasonlóan - ezúttal is korábbi lehet, mint a virágos ornamentika, amint azt több észak-magyarországi anyag is igazolni látszik.368 A sötét alapon írókázott vásárhelyi tálasanyag mintakincs lényegesen nem különbözik a világos alapúakétól. Jellemzőek a geometrikus ornamensek, az egyszerű megfogalmazású növényi minták: egymásba kapcsolódó levélkék,369 térkitöltő spirálok (19. tábla 1), sugarasan szétbomló szirommotívumok (5. tábla 3, 19. tábla 1 ),370 koncentrikus vonaldíszek (5. tábla 5-7),371 gömbös végű kacsminták (5. tábla 7).372 A színviláguk is egységes. Meghatározóak a zölddel és fehérrel kitöltött motívumok373, melyek, ha zöldek, esetleg pirosak, általában fehérrel kereteitek (5. 360 TJM 99.2.105, TJM 99.2.106, TJM 99.2.108. 361 TJM 2002.52.94. 362 VIDA 1999, 21. 363 A korabeli edényanyagból lsd.: KOVÁCS 1991, 354, 7. és 9., 352, 10.; KOVÁCS 2001, 212, 22. kép, 209,19. kép, 202, 7-8, 10. kép, 201, 11. kép, a későbbi népi kerámia motívumkincsében felfedezhető párhuzamokra lsd.: P. SZALAY 1987, 203-221. 364 TJM 2002.52.109.1 -2, TJM 2002.52.86, TJM 99.2.401, TJM 99.2.575, 99.2.720; LAJKÓ 2003, 426, 1. kép 4. 365 KALMÁR 1959, LXXII.t.; FEHÉR 1972, VIII. t; SOPRONI 1981, 17.t. 5. kép; VIDA 1999, 24-26. kép, VALTER 1985, 13. 366 KOHLPRATH 1987, 180. Nr. 315-316; STEPHAN 1987, 68-69; KÜHLBORN 1996, 225- 226. A.. 15; THOMA2001,235, Abb 19.BRANDORFF 1990.a, 120,Abb.34; SCHÄFER, 1996, 150; TISCHER 1999, 75, 215, Taf. 43. 304. 367 HORVAT - BIONDIC 2007, 53, 29-30. kép, 55, 35. kép 368 TOMKA 2005, 63; VIDA 1999, 28-29. 369 TJM 99.2.401. 370 TJM 2002.52.80, TJM 2002.52.90. 371 TJM 99.2.401, TJM 99.2.720, TJM 2002.52.86. 372 TJM 99.2.575. 373 TJM 2002.52.86, TJM 2002.52.90.
