Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
„CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA 56 kívüli aprólékossággal, méret szerint adatólják.208 A magyar kerámialeírásokban - éppen a költséges anyagvizsgálatok miatt - ez még nem bevett gyakorlat. Ugyanakkor elgondolkodtató, valójában tulajdonítható-e akkora jelentőség a korabeli edényanyagban alkalmazott soványító technikáknak, mint ahogyan mi azt régészként, az anyagleírásoknál kategorizáljuk. A kiégetést követő különböző anyagszínek is fontos momentumai a készítéstechnikai leírásoknak. Ezek alapján kategorizálhatók a különböző korszakok, edénytípusok, régiók vagy éppen műhelyek edényei. A kerámia színmeghatározásánál tartózkodnunk kell a szubjektivitástól, hiszen az egységes - például színskála alapján meghatározott - színrendszertől várható, hogy az edényanyag ezek alapján valóban összehasonlítható. Ezek használata nagy mennyiségű anyagfeldolgozásnál a gyakorlatban igencsak körülményes és időigényes, nem jellemzi a hazai kutatást.209 A kora újkori régészeti anyag jellemző díszítéseit a feldolgozó fejezetben az egyes edénytípusokhoz kötötten részletesen elemzem. A díszítőeljárásoknál külön vizsgálom a kerámián alkalmazott különböző bevonatok (pl. engobe) típusait, akkor is, ha ezek bizonyos esetekben nem díszítőfunkciót, hanem gyakorlati célt szolgáltak (pl. máz). A kerámia felszínén lévő bevonatok nemcsak a néprajzi, de a régészeti kerámia kutatásában is fontos részei a leírásoknak (11. ábra). Agyag Keménycserép Porcelán mázatlan mázas ólommázas ónmázas sómázas + + kívül mázas belül mázas kétoldali mázas+ + + 11. ábra j A kora újkori kerámia anyaga és a bevonatok Metodikailag alapvető, hogy a kerámiaanyag ne töredékek, hanem edénytípusok formájában kerüljön feldolgozásra. A tipológiailag azonos jellemzőket hordozó töredékek - edényrészek - adták a fő-, míg a díszítőtechnikailag, méretben és edényarányokban eltérő variánsok az alcsoportokat. A vizsgálat során fontos ész208 ERDMANN - KÜHN - LÜDTKE - RING - WESSEL 1984, 419. és 1. táblázat 209 TAKÁCS 1996, 150; ERDMANN - KÜHN - LÜDTKE - RING - WESSEL 1984, 426. és 436; VÍZI 2010, 822.
