Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
57 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMÜ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA revétel volt, hogy bár az egyes edénytípus-csoportok közös jegyekkel rendelkeznek, a töredékek nem feltétlenül hordozzák a kategória jellemzőinek mindegyikét. A kerámialeírással párhuzamosan tárgyfotókat, méretarányos profil- és vázlatrajzokat készítettem, melyeknek kiemelt szerepe volt abban, hogy a döntően töredékes anyagban az edénytípusok, a formacsoportok és a tipológiai sorok meghatározhatóak legyenek. A leletegyüttesek értékelését edénytípusok szerinti bontásban végeztem. A típus-meghatározásnál a régészeti szakanyag mellett, elsősorban az Igaz Mária - Kresz Mária által kidolgozott néprajzi edényterminológiára támaszkodtam. Bár a besorolás a néprajzi kerámiának megfelelően történt, az elhatárolásánál az edények, illetve edényrészek formája, tipológiai jellemzői voltak a meghatározók, mint azt egy korábbi fejezetben már részletesen kifejtettem. Az alcsoportok felállításánál, ahol arra lehetőség nyílt az edényméreteket és -arányokat, valamint a díszítőtechnikai különbségeket vettem figyelembe, törekedtem a formához és a mérethez kötött egyedi jellemzők megállapítására. A leletegyüttesek a néprajzi edénytípusokhoz képest kevésbé differenciálhatok, és egyes edényformák - éppen az időrendi eltérés miatt - még hiányoznak. A formai jellegzetességek alapján felállított rendszer a következő: I. Laposedények Tálasedények - tálak és tányérok Lábasok, lábas serpenyők II. Fennálló öblösedények Nyaknélküli öblösedények - fazekak, bögrék Nyakkal rendelkező öblösedények - korsók, kanták, kancsók III. Egyéb kerámiatermékek210 Fedők Az egyes típuscsoportok jellemzése azonos szempontok szerint történt. A tipológiai jellegzetességek - úgy, mint készítési technika és formai összetevők - bemutatása mellett, külön tárgyalom a kategóriák releváns díszítéseit, és vizsgálom időrendjüket.211 A vásárhelyi kerámiaegyüttesek díszítőtechnikáit, a kiemelt vizsgálati szempontnak megfelelően, a néprajzi kerámia díszítményeit figyelembe véve elemzem. Előrebocsátható, hogy bár az alkalmazott díszítőelemek, különösen a korábbi évszázadok régészeti kerámiáját figyelembe véve változatosak, a magyar népi cserépedényeken alkalmazott eljárásoknak csak egy része képviselt korszakunkban (12. ábra): 210 Ez utóbbi csoportba soroltam továbbá azokat a kerámiatermékeket, melyek egyediségük, formájuk és funkciójuk alapján a fenti kategóriák egyikébe sem illeszthetők (gyertyatartók, pipák, kályhástermékek, hálónehezékek). Ezek vizsgálatára ezúttal nem térek ki. 211 A két lelőhely kerámiaanyaga közötti eltéréseket - ahol az lényeges - külön is értékelem.
