Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A történeti források és a népi edény-nevezéktan szerepe a kora újkori kerámia feldolgozásában - Vászonfazék, festett tányér, kormos kanta
„CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A TÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS A NÉPI EDÉNY-NEVEZÉKTAN SZEREPE A KORA ÚJKORI KERÁMIA FELDOLGOZÁSÁBAN 42 A kerámiát technikailag alapanyag, égetés és máz alapján csoportosíthatjuk.168 A máz egyfajta bevonat, amely - egy, vagy több fémoxidnak és a kvarcnak az összeolvasztása által nyert - üvegszerű szilikát. Alkalmazása esztétikai funkcióján túl, gyakorlati célt szolgál. A kerámiatermék felületén egy réteget képez megakadályozva a folyadék tárgy pórusaiba való bejutását.169 A máz két típusa: az átlátszatlan fedőmáz (pl. ónmáz), illetve az átlátszó fazekasmáz (pl. ólommáz). A mázas edények lehetnek színtelenek, vagy fémoxiddal színezettek. A rézoxiddal zöld, a vasoxiddal sárga, a kobaldoxiddal kék máz állítható elő. A mázazás általában a fazekasáru kétszeri kiégetését tette szükségessé. Az első égetés az ún. zsengélés, míg a második a mázra égetést szolgálta.170 A magyar fazekasmunkát többnyire a mázatlan, illetve ólommázas cserépedények jellemzik. A máz kerülhet közvetlen a cserép falára, vagy az edényfelületére felvitt fehér, vagy színes engobe alapra.171 Az engobe a mázatlan és ólommázas kerámia festőanyaga. Színezőanyagtól mentes, fehér, vagy kiválasztott fémoxiddal színezett, folyósított agyag, amelyet a bőrkemény állapotú edényre öntöttek. Alkalmazhatták a mázas vagy mázatlan kerámia díszítésére is, ilyenkor mintába rendezve - pl. zsinórozás, szirom- vagy pöttymotívumban - vitték fel az edény felületére.172 A magyar népi cserépedények díszítményeinek három fő csoportja (5. ábra):173- a felületátalakító díszítmény- a színhatással együtt járó karcolás, a sgraffito- a színhatás és a festés. 168 169 170 171 172 173 CSÁNYI 1954, 10-11. KOZMA 1998, 12. CSUPOR-CSUPORNÉ 1998, 23-24. IGAZ-KRESZ 1965, 125. CSUPOR - CSUPORNÉ 1998, 22-23. IGAZ-KRESZ 1965, 126-128.
