Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A történeti források és a népi edény-nevezéktan szerepe a kora újkori kerámia feldolgozásában - Vászonfazék, festett tányér, kormos kanta
41 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A TÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS A NÉPI EDÉNY-NEVEZÉKTAN SZEREPE A KORA ÚJKORI KERÁMIA FELDOLGOZÁSÁBAN képviseltek reprezentációs célú, egyedi készítésű típusaik: a miska- (mihók) és a csalikancsók.163 Kulacs (21. tábla 33) Lapos, korong alakú, szíjra erősíthető borosedények. Állítható lábuk, esetleg talpuk van, oldalukon kettő vagy négy darab fül szolgálta a felfüggesztést. Rendszerint kívül mázasak, belül mázatlanok, egyedi készítésű, többnyire díszes, évszámmal keltezett, feliratos tálasmunkák. A csoporton belül alapvető formát képviselnek a hordó- és pereckulacsok.164 Butella (21. tábla 32) Kis méretű, legfeljebb 25 cm magas, hordozható pálinkásedény. Szája erősen összeszűkül, füle nincs. Lehet szögletes vagy kerek, hordó- vagy könyvalakú, esetleg figurális formájú. A néprajzi gyűjteményekben legnagyobb számban képviselt edénytípus.165 EGYÉB KERÁMIA Idetartozik minden olyan, elsősorban egyedi készítésű, agyagból égetett termék, amely a fenti csoportok egyikébe sem sorolható. így például a fésütartók, varrókosárkák, tintatartók, kanalasok, gyertyatartók ...stb. KÁLYHÁSMUNKÁK A néprajzi tipológia negyedik fő csoportját a különböző formájú kályhásmunkák képviselik.166 Az edények formai és tipológiai ismertetésén túl az egységes terminológia kialakítása és a későbbi feldolgozás szempontjából jelentőséggel bírnak a különféle díszítőtechnikák és eljárások, azok pontos fogalmi meghatározásai. Ezért szükséges áttekintenünk a néprajzi kerámia alkalmazott díszítményeit is, mivel nem egy jelen van már a vizsgált időszak termékein.167 163 IGAZ-KRESZ 1965, 115. 164 IGAZ-KRESZ 1965, 116. 165 IGAZ-KRESZ 1965, 119. 166 A két utóbbi főcsoport bemutatását nem részletezem, mivel az egyéb csoport termékei nem képviseltek 17. századi anyagban, illetve a kályhástermékek régészeti vizsgálata nem képezi jelen feldolgozás tárgyát. 167 Ezúttal is Igaz Mária és Kresz Mária munkájára (IGAZ - KRESZ 1965, 125-130), valamint a Fazekaskönyv adataira támaszkodom (CSUPOR - CSUPORNÉ 1998, 101-108).
