Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A történeti források és a népi edény-nevezéktan szerepe a kora újkori kerámia feldolgozásában - Vászonfazék, festett tányér, kormos kanta
„CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” TÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS A NÉPI EDÉNY-NEVEZÉKTAN SZEREPE A KORA ÚJKORI KERÁMIA FELDOLGOZÁSÁBAN nagykanta: 40 cm-nél magasabb, általában kétfülű kanta: 25-40 cm közötti- kiskanta: 10-15 cm. 40 Bokály (21. tábla 37) A bokályok - ellentétben az előző két csoporttal - funkciójukban nem vizes, hanem borosedények. Testük körte alakú, hasuk alacsony, nyakuk összeszűkülő, szájuk tölcséresen kihajló. Fenekük keskeny, rendszerint kis talpon állnak. Szájuk kerek, nincs kiöntő rajta. A néprajzi anyag ismert köcsögtípusától a funkcionális eltérésen túl, a hosszabb nyak és az alacsonyabb hasvonal különbözteti meg azokat. Anéprajzi kerámiagyüjtemények egyik legnépesebb csoportját alkotják. 162Acso- port edényei mindig gazdagon díszítettek. Kívül mázasak és mindig festettek, asztali díszedények. Nagyságuk szerint egységesebbek, hiányoznak a korábbi formáknál megszokott nagyméretű edények. A legmagasabb típusuk is, a korsó-kanta felosztásban, az átlag mérettartomány alsó kategóriájának feleltethető meg:- nagy bokály: kb. 25 cm magas- bokály: kb. 20 cm-es- kis bokály: 15 cm-es Kancsó (21. tábla 34-36) A kancsók legfontosabb formai meghatározója a szájkiképzés, az összenyomott kiöntő. Nagyság alapján a népi szaknyelvi felosztásánál megszokott módon magasság szerint differenciálhatok:- nagykancsók: 30 cm magasabb- kancsók: 15-30 cm,- kiskancsók: 10-15 cm közöttiek. Csoportosításuk történhet alakilag, a kiöntő kiképzése, illetve a has és a nyak állása alapján:- vizeskancsó: a kiöntő részben összenyomott, az edénymagassághoz viszonyítva a nyak kissé megnyújtott, a hasból hirtelen töréssel indul ki a nyak,- orros forma: a kiöntő teljesen összenyomott, a has törésvonal nélkül ível át a nyakba,- kiöntőcsöves kancsó: a kiöntő csőszerűén végződik. Szájuk lehet rámás, fülük a száj alól, nagyjából a nyakvonal közepétől indul. A nagyobb kancsók általában kétfülűek. Rendszerint kívül-belül mázasak, gyakran alákarcolt dísszel, esetleg festett mintával. A kancsók, a tálasmunkákhoz kötődően, többnyire egyedileg készültek. A néprajzi kerámiaanyagokban nagy számban 162 1GAZ-KRESZ 1965, 112-113.