Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A történeti források és a népi edény-nevezéktan szerepe a kora újkori kerámia feldolgozásában - Vászonfazék, festett tányér, kormos kanta
39 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A TÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS A NÉPI EDÉNY-NEVEZÉKTAN SZEREPE A KORA ÚJKORI KERÁMIA FELDOLGOZÁSÁBAN Nyakas öblösedények A népi edénytipológia fennálló öblösedényeinek másik alapcsoportját a nyakkal rendelkező edények alkotják (2. ábra). A nyakas öblösedények a néprajzi kerámia legösszetettebb típuscsoportja. Funkcionálisan idesorolható a legtöbb folyadéktároló edény; vizes-, boros- és pálinkás. Formailag korsók (21. tábla 21-23, 31), kanták (21. tábla 24-27), kancsók (21. tábla 34-36), butellák (21. tábla 32), bütykösök (21. tábla 28-30), bokályok (21. tábla 37) és kulacsok (21. tábla 33). Korsó (21. tábla 21-23, 31) A néprajzi anyag korsói többnyire szűk nyakúak, száj bőségük nem túl nagy. Peremük többnyire kerek, de lehet összenyomott szájú is. Nyakukban rendszerint rostély található, fülük a nyaki karimából indul, általában kerek átmetszetü, gyakori rajtuk a csecs. Flasuk magasan domborodó, vállas vagy gömbölyű, a fenékrész erősen összeszűkülő. Többnyire díszítetlenek, ritkábban sikált felületüek vagy vállukon festettek. Kívül lehetnek mázasak, de belső oldaluk sosem mázazott. Nagyságuk alapján differenciálhatók:159- nagykorsó: 40 cm-nél magasabb, űrtartalma 10 liternél több- korsó: 25-40 cm közötti, űrtartalma 5-6 liter- kiskorsó: 10-25 cm magas, általában V2-I literes. Önálló csoportot alkotnak a szűk nyakú, hasas butykoskorsók (21. tábla 28-30), melyek formájukat tekintve korsók, de a vizeskorsóval ellentétben soha nincs rostélya és kívül mindig mázas, gyakran díszes, feliratos. Lapos füle a nyak karimájából indul, nincs rajta csecs. Formája ellenére készítésének nem a korsós, hanem a tálas a mestere.160 Az edénymagasság szerint elkülöníthetők:- nagy bütykös: M > 40 cm,- bütykös: 25-40 cm,- kis bütykös: 15-25 cm közötti. Kanta (21. tábla 24-27) A kanták bár alakjukban hasonlóak a korsókhoz, szájuk szélesebb. Lehet oldalt elhelyezett kiöntőjük, rostélyuk nincs. Nyakvonaluk függőlegesen vagy homorúan ívelt, szájuk esetenként rámás. Hasuk gömbölyű vagy magasan domborodó. Fülük rendszerint a perem alól indul, függőleges állású, lapos vagy kerek. Általában teljesen mázatlanok, esetleg külső felületükön mázfoltokkal tarkítottak. Ha azonban mázasak - ellentétben a korsókkal - mindkét oldaluk mázzal fedett. Szintén méret alapján csoportosíthatóak:161 159 IGAZ - KRESZ 1965, 108-109. 160 IGAZ-KRESZ 1965, 117. 161 IGAZ-KRESZ 1965, 109-112.
