Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámia kutatása
15 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIA KUTATÁSA elmarad ezek mögött. Békés városában, a Kastélyzug területén tártak fel török palánkvár részleteit,27 míg Gyulán a középkori vár kora újkorban kiépített külső palánkja látott napvilágot.28 A szegedi vár régészeti kutatásáról ez idáig olyan tanulmányok láttak napvilágot, melyekben a vár történetére vonatkozóan olvashatunk rövid összegzéseket.29 Több, mint egy évtizedig folyó feltárás során előkerült nagy mennyiségű leletanyag közlésével még adósak a feltárók. Az oszmán-török kerámiaanyag bemutatásáról megjelent egy rövid tanulmány.30 A településkutatásokhoz kapcsolódóan Horváth László és H. Simon Katalin gyójai feltárását és az eredményeket közzétevő publikációját említhetjük.31 A korszak edényművességének kutatásban meghatározóak a módszertani munkák, valamint azok a kerámiatörténeti összegzések, melyek tipokronológiai és stílustörténeti szempontból vizsgálják a korszak fazekas termékeit. Utóbbira jó példák Soproni Olivér nagy ívű stílustörténeti és motívumelemző művei, melyekben a 16-17. századi kerámiaanyag eredetét és szimbolikáját tárja elénk,32 és vezette be a színtelen ólommáz alatti, színes, vörös, zöld, barna írókás díszű kerámiastílusra a hódoltság kori magyar kerámia elnevezést.33 Jóllehet megállapításainak egy részét - így például az országot járó vándorfazekasok által terjesztett 16-17. századi kerámiagyártásról szóló elméletét - mára túlhaladta a kutatás, de munkássága régészeti szempontból máig ható. Holl Imre, a középkori magyar kerámiakutatás nehézségeit taglaló munkájában a 10-17. századi kerámiafejlődés meghatározó szakaszait vázolta röviden, kijelölve a további kutatási irányokat. Tanulmányában külön felhívta a szakma figyelmét a 16-17. századi emlékanyag jelentőségére, hozzátéve, hogy a korszak fazekastermékeinek elkülönítése sok tekintetben nem megnyugtató.34 Tíz évvel ezelőtt újra összegezte a középkori, illetve kora újkori régészet, mint interdiszciplináris tudomány aktuális módszertani feladatait. Érintette többek között a keltezések körüli problematikát, a készítési és származási hely, a kereskedelmi kapcsolatok és a regionalitás kérdésköreit.35 Utóbb Kovács Gyöngyi villantotta fel a hódoltság kori leletanyag kutatásának lehetséges irányait, valamint a Dráva menti vizsgálatok kapcsán összegezte a magyarországi oszmán-török régészet új eredményeit.36 Módszertani szempontból fontos Feld István kerámiatörténeti tanulmánya, melyben a késő középkori edénykultúrát mutatja be, századok szerinti bontásban, típustáblákkal kísérve. A középkori kerámia kutatására vonatkozó megállapításai a 27 GERELYES 1980, 102-111. 28 GERELYES 1996, 111-120; GERELYES - FELD 2005, 100-101. 29 HORVÁTH - FOGAS 2011, 237-268; HORVÁTH 2014, 54-64. 30 HANCZ 2006, 31-46. 31 HORVÁTH - SIMON 1996. 32 SOPRONI 1959; 1960; 1961. 33 SOPRONI 1981. 34 HOLL 1963.a. 35 HOLL 2005.a. 36 KOVÁCS 2002, 245-254; 2010, 757-782.
