Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámia kutatása
„CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK. VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIA KUTATÁSA 16 kora újkor időszakára is tanúsággal szolgálnak. Felhívta a szakma figyelmét arra, hogy a kerámia nemcsak technológiai, tipológiai és kronológiai alapon vagy kereskedelmi szempontból elemezhető, hanem a regionalitás és a társadalmi meghatározottság felől is közelíthető. A kutatás elmaradásai között említi a nagy tömegű leletanyagok közzétételét, mely vontatottan halad, valamint a hitelesen feltárt fazekaskemencék és műhelyek, illetve a déli és keleti régiók kutatottságának hiányát.37 Parádi Nándor, pénzleletes középkori cserépedényekről írott, szakmánkban sokszor idézett tanulmányában több, 16-18. századi edényt közöl, értékelő műve főként tipokronológiai tekintetben meghatározó.38 Holl Imre legutóbbi, a budai anyagot összegző monográfiája a korszak kerámiavizsgálatának új nyitányát jelenti.39 Úttörő jellegű Mészáros Gyula, szekszárdi, 18. századi fazekasmühely és annak kísérőanyagát közzétevő tanulmánya, melyben a fazekastermékeket stíluskritikai alapon elemezve, a törökös motívumok továbbélését hangsúlyozta.40 Szintén egy 18. századi fazekasmühely anyagát tette közzé Benda Judit, aki a török uralom utáni budai német betelepítések történeti hátteréhez kapcsolódóan vizsgálta az előkerült leletegyüttest.41 A korábbi kutatási irányok mellett, lényegében az utóbbi húsz év kutatástörténeti eredményei azok a munkák, melyek középpontjában a hódoltság kori magyar kerámiaanyag régészeti feldolgozása áll. A helyi fazekastermékek értékelése nemcsak időben, de a szakma érdeklődését tekintve is, messze elmarad a hódolt területek oszmán-török emlékanyagának kutatásától és közzétételétől. Elsők között említhetjük Fodor László és Kozák Károly tanulmányát,42 valamint még két, a nyolcvanas évek közepén, a témában megjelent publikációt. Lázár Sarolta, az egri vár kerámiaanyagának feldolgozásakor a 16-17. századi kerámiaanyag szétválasztására és edénytípusok szerinti bemutatására tett kísérletet,43 míg Gál Éva, Hódmezővásárhelyről közölte azt a 17. századi kerámiaegyüttest,44 melynek új szempontú, részletes vizsgálata többek között e tanulmány tárgya.45 Jelen vizsgálat szempontjából nem csak a régészeti, de a néprajzi szakanyag áttekintése és megbízható szintű ismerete is szükséges. A régészetihez hasonlóan, a néprajzi eredmények is több nagy kutatási egység köré fűzhetők. A helyi fazekasközpontot meghatározó edénytípusok és díszítőtechnikák megismerése, a 37 FELD 1987, 261-262. 38 PARÁDI 1963. 39 HOLL 2005.b. 40 MÉSZÁROS 1968. 41 BENDA 2006, 295-311. 42 FODOR - KOZÁK 1970-71. 43 LÁZÁR 1986. 44 GÁL 1985. 79-97. 45 A leletegyüttes jelenlegi feldolgozását részben az azóta eltelt időszak új kutatási eredményei indokolták, valamint az anyag restaurálását követően, ami azóta történt meg, némileg módosultak az akkor közzétett eredmények.
