Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
Történetiség, funkcionalitás, regionalitás - A kora újkori kerámia általános jellemzői
„CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” TÖRTÉNETISÉG, FUNKCIONALITÁS, REGIONALITÁS 142 gazdagon díszített edények, melyek feltűnéséhez és használatához a kutatás, még ha járulékos szerepben is, de a reprezentáció bizonyos mértékű megnyilvánulását köti. Ezek az edények képesek voltak eleget tenni a szemet gyönyörködtetés kívánalmának, ugyanakkor szélesebb társadalmi körben is elérhetőek voltak. A korai, különösen a vegyes mázas technikájú, rendkívül jó minőségű metélt mázas termékek elterjedése egyértelműen a budai királyi műhelyekkel hozható kapcsolatba. Készítésük eredete is a királyi udvarhoz köthető.923 A metélt mázas edénykor kései csoportjának termékei alacsonyabb technikai színvonalon készültek, így használatuk is szélesebb körben terjedhetett el,924 és előállításuk - néhány korabeli anyag alapján úgy tűnik - időben kitolódott, fokozatosan visszaszorult, majd idővel el is tűnt. A folyamat részben az írókás díszedények elterjedésével hozható összefüggésbe. Nemcsak a használatukhoz kapcsolható tendenciában, de a két edénycsoport technológiai és díszítésbeli jellegében is megfigyelhetőek bizonyos eltérések.925 Általános vélekedés, hogy a kora újkori díszített mázas kerámia 17. századi elterjedését, Európa-szerte, az árutermelésbe bekapcsolódó szélesebb tömegek lakásdíszítés iránti vágya segítette.926 Magyarországon a 17. század elejétől válnak a helyi magyar fazekasság jellemző termékeivé a színes díszű, mázas tálasedények. A régészeti adatok és az írott források alapján egyaránt úgy tűnik, az írókás tálasedények megjelenésük idején díszedényként funkcionálhattak, amit az ásatási anyagokban való kivételes előfordulásuk is alátámasztani látszik. Kovács Gyöngyi, a bajcsai vár kisszámú tálasanyagának előkerülése kapcsán arra az álláspontra jutott, hogy az agyagból égetett mázas tálak és tányérok használata feltehetően egy szükebb vezető réteghez köthető.927 Hasonló következtetésre jutott Vida Gabriella az északkelet-magyarországi inventáriumok értékelése kapcsán,928 míg Tomka Gábor, a szendrői vár írókás tálasanyagának elemzésekor felvetette, hogy az 1713-ig használt várban, jelentősebb mennyiségben előkerült kerámia már nem feltétlenül csak díszedényként funkcionálhatott.929 A vásárhelyi régészeti anyag alapján is úgy tűnik, hogy az írókával díszített tálak szerepe nem csak a reprezentáció lehetett, hanem a tálaláshoz és az ételkészítéshez kapcsolódóan, kivételes alkalmakkor, társadalmi hovatartozástól függően használati szerepkört is betölthettek. Erre vallhat az a néhány edénytöredék, melynek külső oldalán koromnyomokat lehetett megfigyelni. 923 VOIT-HOLL 1956, 99-100; HOLL 2002, 381-388. 924 VOIT 1954,b, 96-100. 925 VIDA 1999, 15. 926 KRESZ 1991.b, 581. 927 KOVÁCS 2002.b, 65. 928 VIDA 2003, 86. 929 TOMKA 2005, 128.
