Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
Történetiség, funkcionalitás, regionalitás - A kora újkori kerámia általános jellemzői
141 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” TÖRTÉNETISÉG, FUNKCIONALITÁS, REGIONALITÁS A kora újkori edénymüvesség jellemzőit áttekintve a korabeli fazekaskultúra formai, technikai és díszítésbeli újításait ismertetve még egy fontos momentumot kell kiemelnünk, amit a korszak edényhasználatában bekövetkező új, az eddigiektől részben eltérő funkció megjelenésében határozhatunk meg. A 17-18. században lezajlott társadalmi és gazdasági változások az életkörülményekre is kihatással voltak, meghatározták az anyagi kultúra fejlődését. Olyan átalakulásokat hoztak melyek a korábbiaktól eltérő szociális-társadalmi hátteret eredményeztek és alapvetően egy új struktúrát hoztak az edényhasználatban. A középkor végén feltűnt, majd a kora újkorban teret nyert mázas kerámia, alapjaiban változtatta meg a paraszti háztartások edény kultúráját. A változások egyik eredménye, hogy a mindennapi szükségletek kielégítése mellett, előtérbe kerültek a reprezentációs törekvések. Mindez a külsőségekben, többek között az öltözködés és a lakás díszítése iránti vágyban nyilvánult meg. Különösen szembeötlő a kor főúri rétegének asztali kultúrájában. Tárgyi szinten, a vagyon kifejezőjévé váltak olyan egyszerű használati eszközök, melyek járulékos szerepükben tulajdonosuk gazdagságát szimbolizálták. A fényes külsőségekben megnyilvánuló reprezentáció eszközei a különböző nemesfémből készült viseleti kiegészítők, a drága ruházati alapanyagok, szövetek és textíliák.920 A reprezentációs törekvések idővel a szegényebb társadalmi réteg körében is mind inkább teret nyertek, ami különösen a lakásdíszítés iránti vágyban manifesztálódott. A megváltozott piaci igényekhez, az újfajta ízlésvilághoz a fazekasság is alkalmazkodott. A kor edénykészítéséhez kapcsolódó technikai és díszítésbeli újítások erre lehetőséget is teremtettek. Amit a magasabb társadalmi rétegek körében a nemesfémtárgyak, a távoli területekről behozott luxuscikkek (pl. fűszerek), az importkerámia, az olasz fajansz vagy az üvegedények felhalmozása jelentett, azt a kevésbé tehetősebb rétegek körében, az újfajta, ólommázzal borított, írókával gazdagon díszített, színes és dekoratív kerámiaáru jelenítette meg.921 A kora újkor fazekastermékei a lakásdíszéül is szolgáló asztali edények révén nyitottak új fejezetet a kerámiaművesség történetében. A korábbi évszázadok, döntően gyakorlati célt szolgáló termékei új, az eddigiektől eltérő funkcióban jelentek meg. Attól kezdve már nemcsak a célszerűség, hanem az edény tetszetőssége, dekorativitása is szerepet kapott.922 Régészetileg nehéz meghatározni, hogy az előkerült fazekastermékek közül, melyek tölthettek be kétséget kizáróan reprezentációs szerepet, és használatuk kizárólagos vagy inkább járulékos jelleggel bírt-e. A távolsági kereskedelem útján, messzi vidékekről érkező, egyedi készítésű fazekasáru, az importkerámia, kétségkívül különös értéket képviselt a korban, azonban a tárgyalt leletegyüttesekben ezekből egyet sem találunk. Ugyanakkor képviseltek a metélt mázas és az írókával 920 B. Bobrovszky Ida munkájában, főként a 17. századi alföldi parasztvárosok lakóinak viseleti elemeit bemutatóan emeli ki az ezüst ruhadíszek reprezentációs szerepét (B. BOBROVSZKY 1980). 921 VIDA2003, 85; HOFFMANN 2001, 401. 922 HOFFMANN 1999, 710.
