Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
Történetiség, funkcionalitás, regionalitás - A kora újkori kerámia általános jellemzői
139 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMÜ FAZÉK VOLT...” TÖRTÉNETISÉG, FUNKCIONALITÁS, REGIONALITÁS lődés eredményeként - a 16. század végére általánosan elterjedt.908 Az alapforma lényegében megegyezik a kiindulási terület edényeivel, azonban a nyelek és az edénytest kialakítása részben eltérő.909 A 16. századi forma gyakorlatilag változatlanul hagyományozódott tovább a néprajzi anyagba. A korszakot meghatározó, írókával gazdagon díszített, ólommázas kerámia magyarországi megjelenése és elterjedése, illetve a török katonai megszállás között a korábbi kutatás közvetlen kapcsolatot tételezett fel. Az eltelt időszak eredményei azonban tisztázták, nem vonható direkt párhuzam a hódítás ténye és az új típusú fazekasáru megjelenése közé.910 Kétségtelen, hogy az előző évszázadok fazekaskultúrájától idegen, új stílusú kerámia hazai felbukkanása a török megszállás időszakára, a 16-17. század fordulójára tehető, használata pedig az ország középső, hódolt, illetve annak közvetlen szomszédos peremterületeire koncentrált, mindezek ellenére nincs közvetlen kapcsolat a katonai hódítással. Az új kerámiaművészet korstílus; Európa számos országában szinte közel azonos időben jelentek meg az írókával gazdagon festett, mázas edények. Az alkalmazott technika hasonlósága bizonyítja a stílus egységét. Nem csak az agyagból égetett termékeken, de a korabeli festett asztalosmunkákon, textíliákon és a különféle iparművészeti alkotásokon is felbukkan,911 a színvilágában és a felhasznált motívumok tekintetében egységes díszítés. Az egységesség nem jelent egyformaságot. Területileg és időrendileg is megfoghatóak bizonyos különbségek. Szemben a nyugat-európai területeken jellemző sötét alapú kerámiával, Magyarországon mindvégig a világos alapon írókázott edények használata a meghatározó.912 A hazai régészeti leletanyag tanúsága szerint az előbbi csoport számaránya minden, eddig közzétett együttesben alul maradt az utóbbinak.913 Változás e téren a 18. század végén, 18-19. század fordulóján - az új stílusú parasztkerámia megjelenéséhez kapcsoltan - következik be, de csak egy-egy régió fazekaskultúrájában érhető tetten. Az európai kultúrkör írókás edényeinek motívumait elemezve is különbségek fedezhetőek fel az európai és a magyar anyagban. Európában a figurális ábrázolások jelentősége meghatározóbb, míg a kora újkori magyar anyag írókás díszítménykincsében ez a fajta ornamentika csekély jelentőségű; állatalakok, főként madár- és szarvasábrázolások 908 HOLL 1963. a. 80; HOLL 1963,b. 351-352, 39-40. kép, 78. kép 5; HOLL 1955, 175, 48. kép; HOLL 1966, 17-18, 33. kép 4, 7-8. 909 LUNGERSHAUSEN 2002, 213, 8-9. kép, 222, Abb. 27; THOMA 2001, 229, Abb.14. 3; BRANDORFF 1990, 119,Abb35, 177, Abb. 67; KOHLPRATH 1987, 185, Abb. 333, Abb 334. 910 VIDA 1999, 35; GERELYES 1991,31,46 911 VIDA 1999, 35; VARJÚ-EMBER 1980, 23; BALOGH 1990, 515; TOMBOR 1967, 15;TÁR- KÁNY SZŰCS 1961, XXX-XXX1. Tábla. 912 KOHLPRATH 1987, 180. Nr. 315-316; STEPHAN 1987, 68-69; KÜHLBORN 1996,225-226. A. 15; THOMA 2001, 235, Abb 19; BRANDORFF 1990.a, 120, Abb.34; SCHÄFER, 1996, 150; STEPHAN 1987,215, Abb.208, 195, Abb. 182, 147, Abb. 141, 125, Abb. 115. 913 SOPRONI 1981, 190; MÉSZÁROS 1968, 58. t. 1-7, 59. t. 3, 7, 65. t. 4, 7, 60. t. 4-5; LAJKÓ 2004, 562; VIDA 1999, 24-26. kép; VALTER 1985, 13; GÁL 1985, 89.
