Lajkó Orsolya: „Cserepén ismerem, minemű fazék volt..." (Szeged, 2015)
A kora újkori kerámiaegyüttesek régészeti feldolgozása
121 „CSEREPÉN ISMEREM, MINEMŰ FAZÉK VOLT...” A KORA ÚJKORI KERÁMIAEGYÜTTESEK FELDOLGOZÁSA Külön csoportot alkotnak a világosbarna anyagú, finoman iszapolt, belül általában mázzal fedett, külső oldalukon vörös engobe festéssel díszített folyadéktároló edények. Festett motívumaik alapján a leletegyüttes halványvörösre égetett folyadéktároló edényeihez kapcsolhatók. A belső oldali mázazottság, valamint az edények anyaga különbözteti meg azoktól. A csoport edényei jellemzően vékony- falúak, lágy tapintásúak, keményre égetettek és kevésbé homokos soványítású- ak. A felhasznált agyag minősége különbözik a fazekakétól. Ilyen anyagból és technikával anyagunkban tálasedények készültek. A máz az edények belső oldalát borította. A külső oldalon díszítő célzatú mázat nem találtam, az legfőbb az edényperem külső oldalán véletlenül csörgött meg.776 777 Az edények máza kivétel nélkül zöld színű, különböző árnyalatokban. A fehér, sárgásfehér anyagú edények használata a 12. század végén jelent meg. A 13. században ezek a termékek már sok esetben vörös, vagy vörösbarna engobe festéssel díszítettek.7 7 A 14. századra általános elterjed a világos anyagú, festett díszítésű folyadéktároló edények használata.778 A kora újkori régészeti együttesekből is számos példa említhető. Gyóján 15-16. századi leletanyagból kerültek elő a vörös engobe-bal festett folyadéktároló edények töredékei.779 Vácról a 15. század második felére, 16. század elejére datált kerámiaanyagban,780 Nyársapátról, a 17. századra keltezett 18. ház leletanyagában,781 míg az egri vár 16. század végi, 17. század eleji, török kori magyar kerámiái között találhatók nagyobb számban festett díszű korsók.782 Belgrádról a 17. századi anyagból közöltek rácsozással és csigavonalas vörös festéssel díszített korsókat, a külső edényfelületen foltokban feltűnik a zöld színű máz.783 A késő középkori, kora újkori hagyományokra épülően a magyar népi fazekasság egyes régióiban különösen jellemzőek a mázatlan, vörös földfestékkel díszített folyadéktároló edények.784 A vásárhelyi festett motívumok geometrikus mintában rendezettek, jellemző a felvitt sávok egymást keresztező, rácsos szerkezete (16. tábla 6, 8).785 Találtam példát a szabálytalan, leginkább a fazekak szirommintáira emlékeztető, rövid sávszerű festés meglétére is (18. tábla l).786 A festés általában a korsók nyakán, vállán, fülén és a fül alatti, has részén gyakori, az edénytest alsó részének díszítése ritka. Bár az anyag töredékessége megnehezíti a formák rekonstruálását, az előkerült darabok alapján elmondható, hogy az enyhén kihajló, rövidebb nyakú, kerek száj776 TJM 99.2.422. 777 HOLL 1963.a, 80. 778 HOLL 1963.b, 349. 779 HORVÁTH - SIMON 1996,, 36. kép 6, 69. kép 3, 71. kép 3 780 MIKLÓS 1991, 20. tábla 13, 24. tábla 13, 26. tábla 9, 32. tábla 5, 40. tábla 7. 781 BENKŐ 1980, 40. tábla 19-20. 782 LÁZÁR 1986, 5. kép 1, 5. kép 2-3. 783 BIKIC 2003, 56, Tip. III/21. 784 IGAZ-KRESZ 1965, 127; CSUPOR - CSUPORNÉ 1998, 143, 169-170. 785 TJM 99.2.511, TJM 99.2.319, TJM 99.2.317, TJM 99.2.497. 786 TJM 99.2.422.
