Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
4. Glässer Nornert: Az integráció politikai liturgiái: Szimbolikus politika és hazafiasság Löw Immánuel beszédeiben
a vallásszociológia civil vallás vagy nemzetvallás névvel illet, a vallásgyakorlatra épült rá.14 A korábbi életvilágok kereteihez, a csoport belső modelljeihez ragaszkodó orthodoxia,15 valamint a felekezeti hagyományait mérsékelt reformnak alávető és a modern magyar nemzeteszmével azonosuló neológia (kongresszusi irányzat) esetében különösen jó vizsgálati terepet nyújt az a nemzetvallás, aminek országos alakítói a csoporton kívüli politikai elit. A magyar szimbolikus politika tematizálója - a dualista Monarchia hatalmi politikájával szemben - az emigrációban lévő Kossuth Lajos volt. Kossuth a hatalmi felállás legitimitásának megkérdőjelezéséből teremtette meg saját szimbolikus világát, függetlenségi követői viszont a duális államalakulat keretében fejtették ki törekvéseiket.16 Az új izraelita irányzati intézményrendszer a modern polgári állam kereteinek kiépülésével jött létre. Tévedés volna azt állítani, hogy értelmezési modelljeiket kizárólag a vallási előképek határozták meg. Az intézményi kiépülés szekuláris, történelmi események eredménye volt. Ahogyan a magyar szimbolikus politikát az 1848-as forradalom eseményei formálták meg, úgy a neológ, orthodox és status quoante irányzatintézményesülésénekállomásai is meghatározták a szimbolikus politika adaptálását. Az uralkodó az orthodox küldöttségek kéréseinek éppúgy eleget tett, mint a mérsékelt vallásreformot szorgalmazó neológ ellentábor kéréseinek. A konfliktus a zsidóság egységes országos képviseletét létrehozni hivatott eötvösi 1868-69-es izraelita kongresszushoz kötődött.17 A katolikus uralkodó ezáltal a vallásosság és a vallásos zsidóság pártfogójává, a zsidóság körében szimbolikus alakká vált.18 I. Ferenc József apostoli magyar királyként Jeruzsálem hercege is volt. A kötődést hozzá tovább erősítették a nemzedékek láncolatán keresztül elevenen tartott vallási értelmezések. A vallási modellek közül a száműzetés talmudi és misnai előképei voltak meghatározóak. A dualizmus egyik legfontosabb társadalmi diskurzusa, a közjogi vita, így ezek tükrében nyerte el neológ és orthodox közösségi értelmezését. Király és nemzet A koronás fő tisztelet a judaizmus vallási hagyományaiból eredt. Ennek 1930- as orthodox megfogalmazását olvashatjuk a Zsidó Újságban: a „zsidóság elvetette az emberimádást, de az uralkodói hatalomban a mennyei uralom egy sugarát látta s ezért áhitatosan bróchót mondott uralkodó látására, áldást, amely dicsőíti a Mindenhatót, hogy felségéből juttatott a haladó embernek. 14 Vö. Gerő 2004. 17-21. 15 Vö. Ferziger 2005 16 Vö. Gerő 2004. 53-67. 17 Vö. Katz 1999. 229, 233, 243-252. 18 Zsidó Híradó 1894. okt. 25./ 9. Hírek - A király szavai márványban.; A visszatérő toposz kései megjelenítését lásd: Orthodox Zsidó Újság 1941. nov. 20./ 5. I. Ferenc József és az orthodoxia. Zsidók Szeged társadalmában oooooocoooooooooooo^ 95
