Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
4. Glässer Nornert: Az integráció politikai liturgiái: Szimbolikus politika és hazafiasság Löw Immánuel beszédeiben
hanem a zsidóság csak vallási közösség, éppúgy, mint a többi felekezet".09 Ennek keretében a földművelésre és az iparra való áttérést javasolta, engedélyezte a fedetlen fővel történő imádkozást, - a vallási eredetű utazási tilalmakat semmisnek tekintve - a szombati vonathasználatot, és a keresztény világi hatóság támogatását kérte egy általa kinevezett zsidó synodus összehívására a vallási szokások megváltoztatása céljából.10 Az állam iránti lojalitás és a többségi társadalom tekintetében a felvilágosult tendenciáktól eltérő, azokkal párhuzamos stratégiát képviselt a pozsonyi főrabbi, a későbbi orthodoxía meghatározó alakjaként főművéről Chatam Szoférként ismerté vált, Schreiber Mózes (1762-1839), aki az újító tendenciáktól való elhatárolódása okán vált fontossá.11 A19. század elején formálódó stratégiák, a zsidóság magyarországi emancipálását követően, az egységes felekezeti politikai képviselet céljából báró Eötvös József által összehívott 1868-69-es zsidó kongresszuson végbement szakadás után intézményesültek. A modernitás zsidó közösségei a vallásszociológia által vizsgált változások legtöbb jegyét magukon viselték. A felvilágosult abszolutista állami törekvésekre, a modernitás társadalmi és életmódbeli változásaira a zsidó közösségek különböző stratégiák mentén válaszoltak. Az orthodox zsidóság a kinyilatkozatásig visszavezetett vallási minták láncolata mentén kezelte a közösséget érintő új jelenségeket. A többségi társadalomhoz való viszonyulás modelljeit a vallási hagyomány, a történeti emlékezet és a mindenkori életvilág keretei határozták meg. A modern állam által életre hívott - hitközségek feletti - kongresszusi és orthodox szervezet nem csak a modern hatalmi politika alakulására volt hivatott reagálni, hanem a modern nemzeteszmével létrejött szekuláris „civil vallás" vagy szimbolikus politika diskurzusainak felekezeti-irányzati alakítója is volt.12 Amíg orthodox fórumokon a lojalitás és a belső autonómia hangsúlyozása a modernitás vallási közösségeket átalakító tendenciáival szembeni védekezés részét képezte, addig a kongresszusi irányzat a lojalitás és a nyelvi magyarosodás felmutatásával az emancipáció és a recepció eredményeit ért külső támadásokra válaszolt. A premodern-modern váltás keretében - Meredith B. McGuire-nek a vallás társadalmi szerepéről írott gondolatait követve - a vallási autoritás és az intézményi legitimitás hanyatlásáról, a vallási értelmezések privatizálódásáról, a vallási hagyomány racionalizásáról és szelekciójáról beszélhetünk.13 Mindeközben a modern nemzetállamok kiépülésével megjelenik az igény az evilági nemzeti történelem szakralizálására és új közösségteremtő rítusok kiépítésére. Ezek nyelvezetükben, szimbólumrendszerükben a széles körben elterjedt vallási ismeretekhez nyúltak. A szimbolikus politika, amit 09 Feitel Mór: Literarische Nachrichten. Allgemeine Zeitung des Judenthums 1844. febr. 5./ 81. Idézi Komlós 1997. 29. 10 Komlós 1997. 16. 11 Katz 2007. 179. 12 Lásd Gerő 2004 13 Vö. McGuire 1997. 278-292.; Gleszer-Zima 2009. 333-354. 94 000<XX>0000000<XxX>000 Zsidók Szeged társadalmában
