Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
3. Mód László: Ormódi Béla szerepe a homoki szőlő- és borgazdálkodás fejlesztésében (Horgos-Királyhalom és Pusztamérges)
Az Ormódi-féle szőlőgazdaság a két világháború között34 A pusztamérgesi szőlőbirtokosok készítették el a térség első, védjeggyel ellátott típusborát, ami „Pusztamérgesi rizling" néven országos elismertségre tett szert. Ennek alapfeltétele az volt, hogy a szőlőgazdaságok nagy mennyiségű, megközelítőleg azonos minőségű borral tudtak a piacon megjelenni, ami kedvező feltételeket teremtett a borkereskedelemben. Ebben a „Nagytelep” is alapvető szerepet játszhatott, hiszen ebben az időszakban nemcsak Csongrád megyei, hanem országos szinten is az egyik legnagyobb kiterjedésű szőlőbirtok volt. A bort a kereskedők, mint például a szegedi Kucska Mihály „Pusztamérgesi rizling" feliratú címkével ellátott üvegpalackokban hozták forgalomba. Grüner Fülöp, helyi szőlőbirtokos a település fennállásának 25. évfordulóján elmondott ünnepi beszédében a következőképpen mutatta be a helyben termelt bor elismertségét: „25. év minden napi imája hozta meg az utat s most a lakosság verejtékének gyümölcsét, a külföldön, különösen Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban és Csehországban márkának elismert pusztamérgesi bort tudja piacra hozni, mert az út folytán, az értékesítés jobb árban történhetik meg. A község közönsége a hazával szemben minden irányban megtette kötelességét, mondhatni a semmiségből, a homokbuckákból oly kultúrát teremtett, mely dicsőségére válnék bármely nagy városnak is. Az ország minden részében városokban, falvakban egyaránt ismerik a hires pusztamérgesi bor zamatját mely itt legnagyobb részt diszlő veltelini, rizling, kövidinka és nemes kadarka szőlőfajták nedűjéből származik,"35 A szőlőbirtokosok az általuk megalkotott márkanévhez vagyis a „pusztamérgesi” jelzőhöz olyannyira ragaszkodtak, hogy 1938-ban tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy Bohn |ózsef termékeit, borait és pálinkáit „karamérgesi" eredetmegjelöléssel hozta forgalomba, ami Pusztamérges elöljárósága szerint megtévesztő, ugyanakkor jogtalan gyakorlatként fogható fel. A pusztamérgesiek jogi útra kívánták terelni a kérdést azért, hogy tisztázni lehessen a névhasználatot. Úgy gondolták, hogyha a „mérgesi” elnevezést más is használhatja, akkor a település határában termelt bor hírneve hamarosan leromlik. Meggyőződésük az volt, hogy Bohn józsef a földrajzi név jogtalan használatának a tényét teljes mértékben kimerítette, ráadásul a két település, Pusztamérges és Kiskundorozsma határos is egymással. Feltételezték azt, hogy Bohn Józsefet a pusztamérgesi bor által szerzett országos hírnév készítette a „mérges” kifejezés használatára. Az egykorú forrásokból sajnos nem tudhatjuk meg azt, hogy milyen eredménnyel zárult a nézeteltérés a pusztamérgesi elöljáróság és Bohn József 34 A fejezet Simon Andrással közösen végzett terepmunka eredményei alapul, amelyeket hamarosan önálló tanulmány formájában is közzé teszünk. 35 Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár V. 271. b.. A Pusztamérgesi Körjegyzőség iratai. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek 1933. 71. Zsidók Szeged társadalmában O0OOOC>OOOOOOOOO-C>OOOO 81
