Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)

3. Mód László: Ormódi Béla szerepe a homoki szőlő- és borgazdálkodás fejlesztésében (Horgos-Királyhalom és Pusztamérges)

hogy a Borászati Lapok 1899. augusztus 20-ai száma arról tudósít, hogy a homokpusztán hegyközségi szervezet alakult, amelynek elnöke Rombay Zsigmond, jegyzője Szobonya Bertalan, pénztárnoka Saághy László, hegybírója pedig Lakó Mihály volt.30 Az 1899 és az 1906 között eltelt hét esztendő arra utalhat, hogy valami okból kifolyólag a birtokos közösség működésképtelenné vált, majd az 1900-as évek közepén újjáalakult. A hegyközség megalakításában tehát kulcsszerepet játszottak azok a vállalkozó szellemű polgárok, akik az 1890- es legelején felfedezték a homoki szőlőtermesztésben rejlő üzleti lehetőséget. A helybeli szőlőbirtokosok olyan szervezeti formába tömörültek, amelynek a már meglevő, 1894. évi hegyközségi törvény képezte az alapját.

A mérgesi puszta megvásárlása

üzlet sikerén felbuzdulva Ormódi Béla 1902-ben megvásárolta a mérgesi

pusztát a jászberényi közbirtokosságtól, amiről a korabeli sajtó is beszámolt: „Pusztamérges 6000 hold hepe-hupás, buckás, terméketlen futóhomok volt és Jászberény város tulajdonát képezte. Ormódi Béla az egész területet megvette és kisgazdák között 2-400 koronáért holdját szétosztotta, örökáron eladta. Aki tíz évvel ezelőtt ismerte Mérgest és ma véletlenül odatéved, nem tudja, hol jár. Keresi a buckákat, keresi a hajdani homoksivatagot, de nem találja, nyoma veszett, mint a csodaszarvasnak.1'30 31 Az első szőlőbirtokot, azaz a Nagytelepet 1903- ban létesítette 300 magyar holdon, amelynek a kialakításában Pittroff Kornél, Csáky Béla és id. Saághy László segítkezett. A nagy kiterjedésű szőlőterület számára a munkaerőt is biztosítani kellett, ezért Ormódi 40 munkáslakást épített 600 négyszögöles telkeken, amelyek a község magját jelentették.32 Az akció lebonyolításához betéti társaságot hozott létre, amely a megvásárolt területen a parcellázással nagyarányú szőlőtelepítést és tanyásodást indított el. 1908-ban Pusztamérges község közgyűlése azt a határozatot fogadta el, hogy a település vegye fel az Ormódifalva elnevezést, amellyel kifejezik elismerésüket Ormódi Béla tevékenysége iránt. 1908. december 9-én küldöttség is megfordult Ormódinál, aki 2000 korona támogatásban részesítette az új községet.33 A névváltoztatás ugyan nem valósult meg, a településen azonban napjainkban is létezik az Ormódi által létrehozott szőlőgazdaság.

30 Borászati Lapok 1899. augusztus 20. 618.

31 Szegedi Napló 1909. augusztus 12. 2.

32 A Kecskemét város északi határában létrejövő Kláber-telepen 28 szoba-konyhás-kamrás munkásház épült, ahol a szakmányosok laktak. Minden lakóépülethez 1000 négyszögöles kert tartozott. Für Lajos 1983. 66.

33 Szegedi Híradó 1908. december 10. 7.

80 oooooooooo^oooo^oooo Zsidók Szeged társadalmában