Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
3. Mód László: Ormódi Béla szerepe a homoki szőlő- és borgazdálkodás fejlesztésében (Horgos-Királyhalom és Pusztamérges)
Ormódi Béla villájában zárult, ahol megvendégelték a jelenlévőket, akik este nyolc órakor tértek vissza Szegedre. A kiállítás katalógusa szerint több királyhalmi szőlőbirtokos is képviseltette magát a különböző szekciókban, akik közül Zauner Richárd, a Magyar Szőlőtelepítő Részvénytársaság igazgatója tisztán tenyésztett erjesztőanyag segítségével és nélküle készített borral illetve borkezelési eszközökkel ismertette meg az érdeklődőket. Ormódi Béla kétféle borral illetve 20 különböző csemegeszőlővel mutatkozott be, a gyűjteményes csoportban a Magyar Szőlőtelepítő Részvénytársasággal együtt ezüstéremmel díjazták terményeit.26 1910. szeptember végén a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének a megalakulásakor szervezett szőlészeti-borászati kongresszus résztvevőit szeptember 26-án délután különvonattal szállították Horgos-Királyhalomra, ahol a szervezők szándékának megfelelően a helyi birtokosok a „Szeged és szegedvidéki homoki szőlőkulturát, szőlő-, pincefelszerelést, szüretelést és szőlőcsomagolást" mutatták be az érdeklődők számára. Ormódi Béla birtokán a kisebb területen gazdálkodók munkamódszereivel ismertették meg a kirándulásra jelentkezőket, majd a Magyar Szőlőtelepítő Részvénytársaság 200 kát. hold kiterjedésű telepére vonultak át, ahol egy nagyobb szőlőgazdaság működésébe nyerhettek bepillantást. Megtekintették a Tomery-típusú szőlőtartosító helyiségeket, a szüretelés, szőlőcsomagolás illetve préselés munkafolyamatát, amit különböző munkaeszközök [pl. ekekapák alkalmazása, francia és magyar fogatos permetezők) bemutatója egészített ki. A szőlő- és borkiállításon borok szekciójában Ormódi Béla ezüst, szőlőterméséért pedig aranyérmet kapott.27 Az 1912-ben a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete által rendezett kiállításon a homoki vörösborok kategóriájában Ormódi Bélát a bírálók ezüstéremmel díjazták.28 A királyhalmi hegyközségi szervezet megalakítása-ben kapták meg a királyhalmi szőlősgazdák hegyközségük29 megalapítására vonatkozó alispáni engedélyt. Érdekes, 26 Mód László 2011.101-108. 27 Mód László 2011. 112. 28 Mód László 2011. 116. 29 Az 1894. évi, ,A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről" szóló XII. törvénycikk foglalta magában azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé tették a hegyközségek megalakítását. Ha valamely település határában legalább 100 kát. hold nagyságú szőlőterület 20-nál nem kevesebb birtokos tulajdonában volt, a birtokarány szerinti harmaduk kimondhatta a szervezet megalakulását. A hegyközség meglehetősen széles hatáskörrel rendelkezett, mivel a felügyelete alá tartozott az ültetvények őrzése, a hegyrendészet, a szőlőrekonstrukció összehangolása, a filoxéra, a peronoszpóra és egyéb szőlőbetegségek elleni védekezés, valamint a modern termesztési és borkészítési eljárások bevezetésének az elősegítése. Beck Tibor 2005. 94-95. Zsidók Szeged társadalmában ooox>ooooooooooooooo 79
