Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
3. Mód László: Ormódi Béla szerepe a homoki szőlő- és borgazdálkodás fejlesztésében (Horgos-Királyhalom és Pusztamérges)
magyar holdon termesztettek/ehér és piros chasselast, a fennmaradó részre pedig borszőlőket (12 hold kövidinka, 6 hold piros veltelini, 5 hold olasz rizling, 3 hold mustos fehér) telepítettek. Ormódi Béla birtokán piros illetve a fehér chasselas-án kívül muscat lunel, nagyburgundi, piros veltelini, passatutti, zöldszilváni, kadarka és kövidinka fajták tenyésztek.18 A tudósítások többsége természetesen az új telepítésű szőlők terméseredményeiről, az egyes fajtákból sajtolt must cukorfokáról és a belőlük készített borok minőségéről is részletes áttekintést ad. Ormódi Béla birtokán 1894-ben a három évvel korábban ültetett tőkék még csak fél termést hoztak: a chasselast 15-16, a piros veltelinit 20-22, a kövidinkát 15-16, a rizlinget 18- 20, a muscat lunelt 19-20, a zöldszilvánit pedig 20-22 cukorfokosnak mérték szüret idején. A mustból készített borok erősek voltak, savtartalmuk viszont szegényesnek bizonyult. Ormódi Béla birtokán villát is emelt, amely a szőlőtelep intézőjének, Saághy Lászlónak is lakhelyet biztosított. 1903-ban az épületet kirabolták, amiről a Szegedi Híradó is közölt tudósítást. Ebből megtudhatjuk azt, hogy négy szobát és irodát foglalt magában, a cselédek viszont külön szálláshelyen éltek.19 Az Ormódi-villa nemcsak igazgatási központként funkcionált, mivel a hegyközség közgyűléseit is gyakran itt tartották. Az épületről képeslap is készült, amely segíthet rekonstruálni építészeti jellemvonásait. Hasonlított azokhoz az úripolgári villákhoz, amelyeket főként Szatymaz térségében emeltek a szegedi lakosok a 19. század utolsó harmadában. Kereskedelmi kapcsolatok, értékesítési lehetőségek O rmódi Bélát és vállalkozó szellemű társait a szőlészkedés iránti érdeklődés mellett természetesen a termésből remélt haszon is vonzotta. A rendelkezésre álló forrásokból világosan látszik, hogy a jövedelem leginkább csemegeszőlő eladásából származott, ami a legfontosabb bevételi forrást jelentette. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara tudósításai részletes felvilágosítást adnak arra vonatkozólag, hogy a királyhalmi homokpusztáról mekkora mennyiségű csemegeszőlőt szállítottak el.20 A beszámolók különösen hasznosak, hiszen feltüntetik azokat a városokat is, ahol az árut értékesítették. 1896-ban 33 167, a rá következő esztendőben pedig 67 000 kosár (1 kosár=5-7 kg) csemegeszőlőt vettek meg a kereskedők, ami 32-34 krajcáros kilónkénti felvásárlási ár mellett 18 Borászati Lapok 1896.126. 19 Szegedi Híradó 1903. március 25.10. 20 Évi jelentés [1896] a szegedi kereskedelmi és iparkamarai kerület közgazdasági viszonyairól. 1897. 37., Évi jelentés [1897] a szegedi kereskedelmi és iparkamarai kerület közgazdasági viszonyairól. 1898. 49., A Szegedi Kamara évkönyve [1901.] a kerület közgazdasági viszonyairól. 1902. 57. 76 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Zsidók Szeged társadalmában
