Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)
A többi különóra látogatásánál már nem találni hasonlóan értelmezhető különbségeket. A franciára ugyan kezdetben a többieknél sokkal gyakrabban jártak zsidók, de a 20. század elején már egyáltalán nem. A francia és a rajz órák mindenképp csak a tanulók elenyésző (4 % alatti) töredékeit mozgósították s a zsidó diákok között ennél is kevesebbet. A tanulmányi körülmények és a továbbtanulás A felekezeti egyenlőtlenségek jól megjelennek a tanulmányok egyes dokumentálható körülményeire vonatkozó jelzésekben. A forrásokból három ilyen jellegű felekezetsajátos adatcsomagot sikerült összeollóznunk, melyek között többfajta társadalomtörténetileg értelmezhető indikátor is van, mégpedig mindhárom szegedi középiskolára. A tandíjkedvezményt vagy ösztöndíjat kapó diákok aránya ugyan mindhárom intézményben kedvezőtlen a zsidó tanulókra nézve, amennyiben más vallású osztálytársaik dotációi rendre jobbak. Mégis, ezekben a különbségekben nemigen lehet egyértelműen valamiféle zsidóellenes megkülönböztetést feltételezni. Egyrészt a különbségek nem túl nagyok. Mindhárom intézményben a zsidó diákok egy ötödé kedvezményezett volt, míg a más vallásúaknál ez az arány - a Klauzál kivételével - nem érte el az egy harmadot. Másrészt az is figyelemre méltó ebben az összefüggésben, hogy a többségi katolikusok sehol - a piarista gimnáziumban sem - emelkedtek ki a kedvezményezettek között, sőt inkább elmaradtak ebből a szempontból. Végül pedig az itt nem részletezhető prozopográfiai adatokból tudni lehet, hogy a középiskolák zsidó közönsége viszonylag jobban szituált társadalmi körökből rekrutálódott mint a többi felekezet tanulói. így például az összes 1890 és 1944 között beiratkozott 8. osztályos diák viszonylatában a zsidók enyhe többsége (52 %) került ki 'önálló' kisiparos és kiskereskedő családokból s 19 %-uk egyenesen tőkés-birtokos apák leszármazottaiként jelentkezett középiskolába, míg a római katolikusok között a megfelelő arányok mindössze 22 % és 15 %-ot tettek ki, a többi kisebbségi felekezethez tartozók között pedig 6 % és 19 %-ot. Ha nincs is konkrét adatunk az érintett családok anyagi helyzetére vonatkozólag, feltételezhető, hogy a középiskolákba jelentkező zsidó diákok közül kevesebbnek lehetett szüksége anyagi kedvezményekre mint a többieknek. De a zsidók és keresztények közötti különbségek gyengesége ismét csak a zsidók viszonylag kiemelkedően jó iskolai és társadalmi integrációjára enged következtetni Szegeden. 64 <xxxxxxx>o<x>o<xxxxx>oo Zsidók Szeged társadalmában
