Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)
10. A VIII. osztályosok tanulmányi körülményeinek jelzései a három szegedi fiúközépiskolákban vallás szerint (1890-1946)40 tandíjkedvezvényt, ősz- ... évi 20 óránál kevesebbet töndíjat élvezők % Magántanulók % hiányzók % Piarista Klauzál Ba-ross Piarista Klauzál Ba-ross Piarista Klauzál Ba-ross K atolikus 28,6 32,8 29,0 6,9 16,9 12,4 40,2 34,4 39,2 Zsidó 19,0 21,1 22,5 4,7 15,2 7,1 22,2 42,0 48,1 Más 28,6 38,8 32,0 8,4 18,8 15,2 31,8 34,3 42,8 Végül érdekes, de nem egyértelmű eredményekkel jár a hiányzások vallássajátos vizsgálata. A piaristáknál a zsidó tanulók sokkal kevesebbet, a másik két középiskolában átlagosan lényegesen többet hiányoztak, mint a többiek. Feltűnő azonban, hogy a piaristáknál a nem katolikus kisebbségi felekezetekhez tartozók is jobb jelenléti lapot mutattak fel, mint a többségi - és saját gimnáziumba járó - római katolikusok. Kézenfekvő, de pontosabban nem igazolható az a feltevés, hogy a legnagyobb tekintélyű helyi egyházi gimnázium a másvallású iskolai közönségből az iskolai értékrend szempontjából legodaadóbbakat, legambiciózusabbakat és az iskolai kötelezettségekre legfegyelmezettebben ügyelő családok gyermekeit mozgósította. Tehát ezekből a szempontokból a piaristák a vallási kisebbségek merítőhálóját illetőleg bizonyos ’túlszelekcióval' működtek, míg saját vallású közönségüknél ilyen nem volt. Innen a megfigyelt egyenlőtlenségek. Tovább folytatva ugyanezt az érvelést, ha a zsidó középiskolai közönséget a fenti értelemben mintegy lefölözte vagy kimazsolázta a piarista gimnázium, érthető, hogy a másik két iskolába jutó 'maradék' zsidó diákság már kevesebb odaadással viszonyult az iskolai értékekhez s így sokkal többet mulasztott is átlagosan, mind a többi diákhoz, mind a piaristákhoz járó hitsorsosaikhoz hasonlítva. 40 Forrás : felvételi eredmények az iskolák anyakönyvei alapján. Zsidók Szeged társadalmában o<xxxx>oo<xx>ck»xx>o<x> 65
