Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)
A zsidó diákok iskolai 'befektetései' Szegeden éppúgy mint egyebütt tehát elsősorban a nehéz, szellemileg igényes és a nemzeti asszimiláció szempontjából lényeges - amennyiben a nemzeti úri osztály és a közép-európai középosztályok művelődési eszményének megfelelő - tantárgyak felé irányultak. Ezeknél azonban nagyfokú megtérülési rátát értek el. A zsidó érettségizők minden tárgyban egyértelműen lekörözték kortársaikat az átlagjegyek tanúsága szerint, kivéve tornában, ahol rendre alul teljesítettek. A tornajegyeknél persze elvben nem lehet kizárni - különösen a fasizálódás korában -, hogy a zsidókat eleve rosszabbul osztályozták tornából. Az antiszemita előítéletek az 1919 után gyakran leszerelt katonatisztekből verbuvált tornatanároknál könnyen találkozhattak a 'gyenge', 'nem férfias’, 'túlságosan szellemi beállítottságú' zsidók elleni [bár eleve nem feltétlenül antiszemita indíttatású) sztereotípiák hatásával. Érdekes bár csak közvetett jelzéseket nyújtanak a tanulmányi kitűnőségben megjelenő egyenlőtlenségekre az érettségizők kormegoszlására vonatkozó adatok. A tanulmányi átlagban és a fiatalabb érettségi korban kifejezett iskolai sikermutató a kutatási tapasztalatok szerint erős statisztikai összefüggésben is áll. 8. táblázat. A19 évnél fiatalabb érettségizők arányainak alakulása %-ban a három szegedi fiúközépisklolában felekezetek szerint (1890-1946)38 katolikus református evangélikus, unitárius görög keleti és katolikus Zsidó 1890-1900 34,8 50,0 53,8 34,4 57,0 1901-1919 43,4 60,9 56,4 32,7 72,0 1920-1946 42,6 44,0 47,1 30,8 69,5 A zsidó érettségizők iskolai kitűnőségének tisztázása után nem meglepő, hogy az érintettek átlagosan a többieknél sokkal korábban is képesek voltak lezárni középiskolai tanulmányaikat. Erre utal az az adat, mely szerint a zsidó nyolcadikosoknak már 1890 óta mindig a többsége volt 19 évnél fiatalabb [1900 után átlagosan már 70 %-a), míg a többinél a 19 éves kor alatti érettségizők legtöbbször csak egy kisebbséget képeztek, a katolikusoknál mindig. A tanulmányi előnyök és hátrányok az érintett csoportokban rendre halmozódtak. Az átlagosan gyengébben teljesítők később is jutottak el az érett polgár státuszához, hiszen az ebbéli objektív hátrányok a bukások magasabb arányaiban is kifejeződtek amelyek évismétlésre kényszerítették az érintetteket. Végül álljon itt néhány információ arról, hogy a középiskolák órarendjébe beillesztett fakultatív s 'különórákban' oktatott tárgyak közül a zsidó és nem zsidó tanulók milyen preferenciás választásokat tettek. Ilyen adatokat sajnos 38 Forrás : felvételi eredmények az iskolák anyakönyvi anyagán. 62 oooooooooooo^ooooooo Zsidók Szeged társadalmában
