Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)
A zsidó tanulók beiskolázási választásaiban egyértelműen a legrangosabb (és legrégibb) piarista gimnázium dominált, aminek - igaz - elég egyedülállóan az országban ’városi' jellege is volt, hiszen városi alapításúként indult (1721), bár a piaristák vezetésével. Ez a 'városi' jelleg elképzelhetően szerepet játszhatott a gimnázium zsidók irányában tanúsított nyitottságában is, különösen a 'keresztény kurzus' alatt, amikor másutt, ahol párhuzamosan katolikus és más gimnáziumok működtek egy helyi iskolai piacon, nevezetesen Budapesten, a katolikus gimnáziumok egyre határozottabban zárkóztak el másvallásúak, különösen zsidó jelentkezők felvételétől.24 Tudjuk ugyan, hogy közöttük is a piaristák bizonyultak a legtoleránsabbaknak, például a pesti piarista gimnázium még a vészkorszak éveiben is befogadott (szórványosan) zsidókat és protestánsokat is. Ez azonban a katolikus iskolák között 1919 után már meglehetős kivételnek számított. A sajátos szegedi tolerancia kialakulásában nagy súllyal nyomhatott a latba a kegyesrendi gimnázium történelmi és szellemi nimbusza (amely az ambiciózusabb zsidó diákságra is vonzerőt gyakorolt) és városi támogatottsága mellett minden bizonnyal a piarista tanítórend egyebütt is megnyilvánuló s a katolikus gimnáziumi hálózatban mindenképpen kiemelkedő nyitottsága a másvallásúak irányában, de főképp - ismét csak - magának a szegedi zsidó asszimilációnak a sikere is: a helyi zsidóság egyedülállóan gyors s viszonylag harmonikus 'elhonosodásának', elvegyülésének, elmagyarosodásának valamint társadalmi tekintélyének (melyhez a Lőw rabbik nevével fémjelzett hitközség presztízse maga is jelentősen hozzájárult) már többször említett s egy sor más területen is nyomon követhető tényezője. A Baross konkurenciája a zsidó középiskolások harmada és negyede közötti arányban kötött le tanulókat. A később Klauzálról elnevezett 1898-ban megnyílt állami gimnázium inkább kevesebb, az összes negyedrésze alatti arányú zsidó diákot vonzott egészen az 1938 utáni fasizálódás éveiig. Ezekig az évekig mindenesetre a Piarista gimnázium szolgált a zsidó középiskolai kereslet messze legfontosabb helyi fogadó közege gyanánt. A zsidótörvények alatti helyzetre viszont úgyis a középiskolát kezdő zsidó diákszámnak már az 1930-as évek eleje óta látványos zuhanása nyomta rá a bélyegét. A 40 feletti zsidó elsőosztályosból 1930 után már csak töredéknyi maradt. Az 1939-ben rendeletileg bevezetett középiskolai numerus clausus következtében a vészkorszak éveiben a korábbi létszámok alig hatoda-hetede. A zsidó diákság elhelyezkedése a szegedi 24 A zsidó diákság szegregációjának folyamatát hosszú történelmi távlatban a katolikus és valamelyest a református középiskolákban is, illetve ennek hiányát egyebütt egyetlen táblázatban foglaltam össze korábbi könyvemben : Iskolarendszer és felekezeti egyenlőtlenségek Magyarországon, Budapest, Replika-könyvek, 1997,162. Ugyanerre a kérdésre az elemi iskolai piacon 1. nemrég publikált tanulmányomat: Zsidó-keresztény kapcsolatok a honi elemi iskolai piacon a 20. század első felében. Esettanulmány a felekezetek közötti távolság és közelség történelmi alakulásáról, Credo, Evangélikus folyóirat, 2014/2, 6-14. 54 00<XX>0<KXXXXX><XXX>0<><> Zsidók Szeged társadalmában
