Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)
középiskolai piacon mindenképp egyedülállónak tűnik. Eddigi kutatásaimban nem találtam párját annak, hogy egy korabeli nagyvárosban, ahol azonos rangú katolikus és állami gimnázium is működött, a zsidó iskolai klientúra preferenciálisan a katolikus intézményt látogatta volna a felekezetileg semleges közületi helyett. Az előfordult a dualista korban, mint pl. Sopronban vagy Debrecenben, hogy a három helyi katolikus, evangélikus és állami iskola között a zsidó diákok inkább a protestáns iskolát választották, de másutt, ahol a Szegedihez hasonló volt az iskolai piac intézményi szerkezete, mint pl. Temesvárott, ez már nem történt meg. A katolikus gimnázium preferenciális választása a zsidó közönség részéről szegedi sajátosság s talán értelmezhető a helyi zsidóság már felemlített különlegesen intenzív társadalmi integrációja egyfajta fokmérőjeként is. A zsidó diákok többségi kötődése a piarista intézményhez annál feltűnőbb, hogy hasonlóval csak maguknál a katolikus elsősöknél találkozunk, bár ott sem mindig. (Az első világháború éveiben nem.) Igencsak feltűnő ugyanis, hogy a többi - kisebbségi - felekezet tanulóinak jó része (érdekes módon éppen a görög katolikusok és keletiek többsége) az állami gimnázium megalakulásakor a számokból tisztán láthatóan ide csoportosul át. A kisebb felekezetek választásainak elemzését végig megnehezíti, illetve az ebből levont konklúziókat kérdésessé teszi az a tény, hogy ezeknél mindig kicsiny, tizes nagyságrendű osztályszámokról van csak szó. Az uniátus és pravoszláv diákság Trianonnal majd hogy nem el is tűnik a román és szerb rokon népesség határon túlra kerülésével illetve elvándorlásával. A zsidók kitartóan preferenciális választása a piarista intézmény mellett még Trianon után is tehát a helyi iskolai piac egyig sajátossága, melyben a többi kisebbségi felekezet tanulói nem osztoztak. Területi vonzáskör és lemorzsolódás népesség nyers iskolázottsági adatai közötti különbségek bármennyire is számottevőek, nem biztos, hogy ezek teljes egészükben a helyi lakosság egyenlőtlen beiskolázásából adódtak. Szeged regionális fővárosként is fungált s mint ilyen a városi funkciókat elvégző értelmiségi csoportok gyülekező helyeként is szolgált. Az igazolt műveltséggel rendelkezők egy része bizonyosan ’bevándorlónak’ tekinthető, különösen 1920 után, amikor a kolozsvári magyar egyetem áttelepülésével, majd 1928-ban az állami Polgári iskolai tanárképző főiskola ideköltözésével25 Szeged valódi egyetemi várossá alakult s nagyszámú főiskolást és egyetemistát is falai közé vonzott. Ez önmagában is megemelte (igaz, hogy nem egyformán - a numerus clausus miatt elsősorban a keresztényeknél) a helyi felekezeti csoportok iskolázottsági szintjét, ahogy ezt fentebbi 1. táblázat 25 Errenézve lásd Valter Csillával közös könyvünket: Egy országos vonzáskörű szegedi főiskola, a polgári iskolai tanárképző diplomásai (1928-1950), Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1990. Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooooooooo 55
