Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)
A 2. táblázat gazdag anyagát itt részletesen nem vizsgálhatjuk, csupán a belőle kitűnő legfontosabb tanulságokat vonjuk le. Ezekhez az iskolázottság mérőszámai mögé tett s a listán szereplő kategóriák rangsorában elfoglalt viszonylagos pozíciót jelző számokat vehetjük alapul. így rögtön kitűnik két dolog. Egyrészt - s ezt már az előző táblázatból is tudni lehetett itt is megerősítést nyer az, hogy a zsidó népesség iskolázottsága 1910-ben általában minden nagyvárosban (a nőknél néhány kivétellel, mint pl. Kolozsvár) a többségi katolikusoknál és az össznépességnél is jóval magasabb szintet ért el. Másrészt, s ez a táblázat legérdekesebb hozama, a szegedi zsidók a nagyvárosok rangsorában - egyébként a közeli Szabadkával és a Duna-Tisza közi régió többi nagyobb városával együtt - egyértelműen a legműveltebbek közé tartoztak. Ez az eredmény igazi meglepetésként értékelhető, hiszen logikus lehetett volna az az elképzelés, hogy ez a rang a fővárosi zsidóságot illette volna meg, hiszen ide koncentrálódhatott leginkább a foglalkozásbeli és iskolai mobilitásban lévő zsidóság - akárcsak más felekezeti csoportok - nagyobb része, már csak azért is, mivel ez volt az ország messze legnagyobb gazdasági és iskolai piaca.13 Márpedig a számok mást mutatnak. A főváros iskolázottsági mutatói egy kivételével - ami a 4-6 osztályt elért nőkre vonatkozik általában - nincsenek a legjobbak között, különösen a zsidó népesség viszonylatában. Itt a szegedi és Szeged-közeli városok kiemelten jó eredményei - melyek mindig megelőzik a fővárosét - minden bizonnyal azzal lehet elsősorban magyarázni, hogy ezekben a településekben alig gyülekeztek a hagyományőrző ortodoxiához tartozók, akik visszautasították volna az iskolai mobilitás kínálta helyi lehetőségek kihasználását. Ez Budapesten, tudjuk, kevésbé volt így, hiszen a vizsgált korban itt találni a domináns neológ zsidóság mellett az ország harmadik vagy negyedik legnépesebb ortodox közösségét is. Mindenesetre a szegedi zsidóság iskolázottsága - két-ötöd érettségi szintű képzettségű fiatal férfival és mindkét nemnél közel két-harmadnyi legalább 4 középiskolát végzett fiatallal - azt mutatja, hogy a Lőw rabbik vezette hitközség az ország legműveltebb zsidó népességét is képezte. A neves hitszónokok és tudósok országhatáron túl terjedő tekintélye talán nem is volt teljesen független ettől, mint ahogy persze a nevezettek helyi működése sem a megfigyelt iskolázottsági adatoktól. Zsidók és keresztények a szegedi középiskolákban A zsidóság igen korán, már a 19. század első felében megjelent a szegedi iskolai piacon, hiszen a zsidó elemit már 1844-ben megalapították nyilvános 13 Pontos felmérés szerint 1917/18-ban az ország 220 középiskolájából 31 működött Budapesten, tehát a középiskolák 14 % szolgálta ki az összlakosság 4 %-nyi részét. L. Mészáros István, Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1948, Budapest, Akadémiai kiadó, 1988,317-321. Zsidók Szeged társadalmában oooooooooooooooooooo 49
