Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)
Karády Viktor A zsidó 'túliskolázás' Szegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)01 Összefoglalás tanulmány megkísérli a felekezeti egyenlőtlenségek témakörét a három 1945 előtt működő szegedi középiskola diákságára vonatkozó s már régóta összeállított statisztikai és prozopográfiai adatbank felhasználásával körüljárni. Ennek keretében a zsidó diákság kollektív tulajdonságai elsősorban a többségi római katolikusokéval, de több szempontból az egyéb vallási kisebbségek diákjaival is tételes összehasonlításra kerülnek. Az elért iskolázási szintkülönbségeket főképp az 1910- es és 1930-a népszámlálás jelzései segítenek tisztázni. Ebből kitűnik, hogy a szegedi zsidóság nemcsak helyi környezetéből emelkedett ki magas iskolázottságával, de meghaladta e tekintetben a többi nagyváros, nevezetesen a főváros zsidóságának művelődésbeli teljesítményét is. A három középiskolában való részvétel szempontjából figyelemre méltó - és az országban egyedülálló - hogy a szegedi zsidó diákság a fasizálódás éveiig a piarista rend gimnáziumát részesítették előnybe az állami intézményekkel szemben. A három gimnázium közönsége 1919 előtt főképp a környező vármegyékből származott. Az osztályok közötti lemorzsolódás a zsidó diákokat kevésbé érintette mint a többieket, de az eltérések ollója az idővel csökkent. A valláscsoportok közötti különbségek - mindig a zsidók javára - annál nagyobbak a jegyátlagokban mért tanulmányi kitűnőség vagy a korai (18 éves vagy ez alatt] érettségizettek számarányának tanúsága szerint. Markánsak a felekezetek közötti eltérések a tanulmányi körülmények (pl. a tandíjkedvezmény, magántanulók aránya, hiányzások, különórák] valamint a pályaválasztás szempontjából. Az utóbbit erősen befolyásolták az érettségiző osztályban elért tanulmányi eredmények is. Ennél a mélyfúrási kísérletnél a szegedi középiskolák felekezetek szerint jól elkülöníthető funkcióinak értelmezésében hiányzik az elemzett jelzések társadalmi osztályokra és rétegekre valamint a demográfiai viszonyokra vonatkoztatott vizsgálata. Ezeknek révén lehetne új megvilágításba helyezni a felekezetek szerint egyenlőtlen honi polgárosodás több kulcskérdését. 01 A tanulmány empirikus bázisát több mint két évtizede őrzöm dossziéim között. Összeállításához annak idején alapvető segítséget, szellemi ösztönzést és sok gyakorlati tanácsot kaptam kitűnő szegedi kollégáimtól, Lengyel Andrástól és Marjanucz Lászlótól. A szöveg egyes szórványos elemeit korábban publikált dolgozatomból emeltem át: Zsidó diákok a szegedi középiskolákban 1948 előtt. (Adalékok a magyar-zsidó 'túliskolázás' témájához), Szeged, a város folyóirata, 15. évf. 6-7, 2003 június-július, 92-94. 40 <xxxx>oo<x><xxxxxxxx>oo Zsidók Szeged társadalmában
