Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)
2. Karády Viktor: A zsidó 'túliskolázás' Suegeden. (Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában)
A polgárosodás folyamatainak társadalomtörténetében sorsdöntő mozzanat az iskolázás, különösen a többségi társadalom elitképzésébe való bekapcsolódás. Ez sajátosan sokrétű, fontos funkciókat látott el egy olyan allogén kultúrközösség esetében mint a zsidóság, amelyet a nemzeti kisebbségek között vallásilag, nyelvében, közösségei szervezeti felépítésében, szakmai- foglalkozásbeli rétegezettségével, stb. messze a legtávolabb állt az országot uraló társadalmi közegektől, a honi nemességtől és városi patrícius rétegtől, nem beszélve a többiről. A csoportközi távolság következményeit a zsidóság esetében még a sajátos felekezeti megbélyegzettség régóta kialakult keresztény öröksége is súlyosbította. Ilyen körülmények között a magasabb iskolázás egyszerre biztosította a zsidó fiatalok nyelvi-életmódbeli akkulturációját - az nemzetállamépítés folyamatában oly fontos ’nemzeti’ kultúrkincsek átvételét, elsajátítását -, ezzel együtt a hagyományos kultúrközösség szorításából való kibontakozást és az össznemzeti értékvilággal és jövőtervekkel való azonosulást, ugyanezért bizonyos fokú világiasodást és szellemi modernizációt is a nyugati típusú fejlett civilizációk szellemében, az iskolapadokban a fizikai kapcsolatot s esetenként az elvegyülést az uralkodó honi elitcsoportokkal, végül az alapvető szakmai átrétegeződés esélyeit a növekvő tekintélyű értelmiségben (főképp a magánhivatalnoki és szabadértelmiségi foglalkozásokban), melyek 'belépési tőkéjét’ az érettségi adta. Az elitiskolázásnak ez a sajátos - elsősorban a zsidókra de valamelyest más mobilis allogén kisebbségekre (például a német hátterűekre) is vonatkoztatható funkcionális telítettsége nyújthatja az itt tárgyalandó felekezeti egyenlőtlenségek értelmezési kereteit.02 A globális iskolázottsági egyenlőtlenségek Szegeden A 'mennyiségi túliskolázás' jelenségét a magyar társadalomtörténelemben elsősorban három többé-kevésbé jól körülhatárolható illetve kitapintható tényező-köteggel lehet magyarázni. 02 A német hátterű (családnevű) és zsidó népessségek adták a dualista kor végén (1900 körül) a készülő szakértelmiségi csoportok statisztikailag mérhető többségét. Nagy Péter Tiborral együtt végzett prozopográfiai összesítéseink szerint, a vidéki középiskolás érettségizettek között 42 %-kal és a budapestieknél 59 %-kal szerepeltek. Ugyanakkor a Kolozsvári Tudományegyetem kivételével, ahol részük 28 % volt a diákságban, minden fontosabb egyetemi képzési karon a honi hallgatóság többségét alkották : a Budapesti Tudományegyeemen 51 %-kal, a Műegyetemen 62 %-kal, a Bécsi egyetemeken és főiskolákon 64 %-kal, a németországiakban egyenesen 68 %-kal. L. erre francia nyelvű tanulmányomat: « Les Allemands dans l’intelligentsia moderne émergeante en Hongrie ä l’époque de la Double Monarchie », Austriaca, 2012,1,193-221. Zsidók Szeged társadalmában oooooo<xxxxx>o<xxxx>o<> 41
